Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságnak örökös tagja, a Bala­toni Társaságnak465 466 467 rendes tagja. A Böhönye és Környéke Általános Ipartestületnek örökös tagja. Sok megpróbáltatást látott, átélt ember, aki hitt abban, hogy Istennek célja van munkájával. Sajnos még háborús emlékül maradt jobboldali gyengébb tüdeje, amiből egy hűlés - temetéskor, télen - tüdőbajt okozott. S ez a jóindulatú baj (mert az volt) sokáig szanatóriumba is kényszerítette. De hörgasztma maradván belőle, munkaképességét alig gyengítette. Elénk, szociális érzékű ember, akihez mindenki bizalommal fordulhatott ügyében, ha segíteni kellett és lehetett. Bizonyságok erre magas helyről jött elis­merő levelek (dr. Baltazár Dezső, dr. Benedek Sándor468), s számos tanúzása bí­róságnál kis emberek ügyében, s útjai a minisztériumba, amikor egy sokgyerme­kes református apának, hadiárvának például a marcali ecetgyárat elnyerte, kijár­ta hittestvérei s fiókegyháza javára. (Nevezett nagy adományt adott a fiók építen­dő templomára.) Nem egyszer majdnem életébe került egy ilyen út a fellépő szív­gyengeség miatt (Budapesten). Majd például lázas betegen is fölkelt, hogy kér­vényt írjon a hozzá forduló súlyos tüdőbetegnek, akit sürgősen el kellett helyezni a szanatóriumba. Híveit látogatta, megkereste. A fiókegyházban 50000 tégla, 8000 pengő, pa­dok, 400 négyszögöl telek hirdetik a munkában részvételét. Erről különben nyi­latkoztak is illetékesek a csere idején fent és lent egyaránt. A mai kor prédikátora. Figyelme lehetőleg mindenre kiterjedt, ami építő ere­jű. Sokat áldozott pályája kezdetén édestestvérére (húgára). Édesapja 100%-os hadirokkant 1917-ből. Böhönyén szép és értékes gyümölcsöst telepített, hogy jobbá tegye a lelkipásztori sorsot, s több és jobb jövedelem is legyen. A congruát is emeltette bizonyos hányaddal. 465 A Csurgói Diákalbum 1931-ben jelent meg Écsy Ö. István szerkesztésében. Kiadója a Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Reálgimnázium Öregdiákjainak Szövetsége volt. 466 A Balatoni antológia 1922-ben jelent meg Balatonfüreden a Balatoni Szövetség kiadásában. TÖLGYESI 1987.24. ÁCS 1995.611. 467 A Balatoni Társaság mint irodalmi, művészeti és tudományos egyesület 1921-ben alakult. Székhelye Budapesten volt, vidéki szakosztályai működtek Keszthelyen, Tapolcán és Veszprémben. 450 kötetes könyvtárral is rendelkezett. A Társaság országos elnöke 1940-ben József Ferenc királyi herceg, társelnöke Herczeg Ferenc, helyettes elnöke Sebestyén Gyula magyar királyi udvari tanácsos, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója volt. Több szakosztálya létezett, amelyek élén külön el­nök állt: fürdőügy, műszaki osztály, irodalom, népművelésügy, idegenforgalom, zeneművészet, tudo­mányos, képzőművészeti és „hírverő”. TÓTH-SÁGI1940.138-139. 468 Benedek Sándor 1904-ben született Felsőlövőn. A gimnáziumot szülőhelyén, a teológiát 1923- 1925 között, valamint 1927-ben Pápán végezte, közben 1925-1926-ban Bécsben, 1926-ban Marburgban és 1926-1927-ben Baselben is tanult. 1927-1930 között Erdőcsokonyán volt segédlel­kész, majd 1930-1939 között magyaratádi lelkészként szolgált. 1933-ban a debreceni tudományegye­temen teológiai doktorátust, majd gyakorlati teológiából magántanári fokozatot szerzett. 1938-tól lett Pápán a teológia helyettes, majd 1939-től rendes tanára. 1953-tól 1966-ig Nagydorogon működött lekipásztorként, akkor nyugállományba vonult, a Ráday Könyvtár munkatársa lett. 1983-ban halt meg Budapesten. DREL1.1. u. Erdőcsokonya. 2. Magyaratád. 3,6. BECK 1935.16 (Magyaratádon csak 1931-től!). TUNGLI1997.19.-858-

Next

/
Oldalképek
Tartalom