Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye romban sokat betegeskedtem, amiért is nem folytathattam tanulmányaimat. 1914. áprilisban férjhez mentem Szabó József rinyakovácsi lelkészhez, 12 xh évi házasságunkat a jó Isten nem áldotta meg gyermekkel. Nagyon szerettem volna örökbe fogadni, de volt férjem nem akarta. így aztán 1926 őszén elváltunk törvé­nyesen. Azóta szüleimmel, illetve most már csak édesanyámmal élek itt, Bar­cson, megosztva minden gondot és munkát. Mondanom sem kell, hogy sok nehéz órán kellett keresztülmennem! De a mindenható Isten mindig velem volt. Ami­kor azt hittem, hogy lehetetlen túlélni egyik-másik nehéz időszakát életemnek, az O kegyelme mindig átsegített. Barcs, 1943. IX. 7 Máté Ella SOMOGYVISZLÓ Bujtár János lelkész Nős: Metz Erzsébettel, első neje: Pálfíy Jolán. 1921. március 12-től mostanig <szolgál Somogyviszlón>. Életrajzi adataim a következők: Szüleim neve: Bujtár István és Kelemen Lídia. Születési helyem: Hóból (So­mogy vármegye), születési év: 1880. szeptember 4. Szülőim szerény, egyszerű, vallásos lelkű földművelők voltak, kik belém nevelték a szorgalmat, tőlük örököl­tem a hitet, a vallásos lelkületet. Elemi iskolai évemet 1887 szeptember 1-én kezdettem el, mivel abban az időben csak azokat vették fel az elemi iskola első osztályába, akik augusztus 31-ig betöltötték a 6 évet. Az elemi iskolában mindig első voltam a tanulásban, amit tanítóim438 és a helybeli lelkész439 látván arra buzdított, hogy menjek felsőbb iskolába, Csurgóra a gimnáziumba tanulni, ami abban az időben még meglehetősen újságszámba ment, ha egy egyszerű falusi gyerek gimnáziumba ment tanulni. Nekem ugyan nagy kedvem volt elmenni, mert már akkor az a gondolatom támadt, hogy pap, azaz lelkész szeretnék lenni, hiszen elemi iskolás koromban a legkedvesebb ol­vasmányom a biblia volt, melyet többször is átolvastam. A bibliaolvasás és imád­ság volt előttem a legdrágább kincs. Míg más fiúk játszadoztak, addig én bibliát olvastam és imádkoztam. Már ekkor is nem a könyvszerinti imádság, hanem a saját elgondolásom szerint való imádság volt a fontos. Szülőim látván bennem 1885-től Schmidt Béla, majd 1890-től Györfi Imre volt a tanító Hoboion. Schmidt Béla 1885-től 1890-ig Hobolon, 1890-1897 között Csertőn, majd 1897-től 1920-ig Nagydobszán tanított. 1920-ban a szerb megszállók durva bánásmódjának következtében hunyt el. Egyházkerületi Névtár. 1886. 25.1887. 25.1888. 26.1889.27.1890.32.1891.41.1892.37.1893.38.1894.41.1895.40.1896.40.1897.33.1898.29. SZABÓ 1929.224,288. Györfi Imre az 1870-es évek elejétől 1890-ig Kisdobszán, majd 1890-1909 között Hobolon tanított. 1909. szeptember 1-én nyugalomba vonult. DRELII. 138. a. 81. Egyházkerületi Névtár. 1873.26.1874.28-29.1875.37.1879.16.1880. 21.1882. 24.1884. 24.1885. 27.1886. 27.1887.27.1888. 28. 1889.29.1890.35.1891.29.1892.26.1893.28.1894.29. SZABÓ 1929.253. 439 Fejérváry Gyuláról van szó, aki 1888-1917 között szolgált Hobolon.-848-

Next

/
Oldalképek
Tartalom