Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye Házasságot 1932. február 2-án kötöttem Kájel Violával, Kájel István faddi lel­kész419 * leányával. Házasságunkból két gyermeket nevelünk. Ezek: Miklós, szüle­tett 1934. április 20. és Olivér, született 1937. február 13. Feleségem egészségét és az anyagi erőnket nagyon megviseli a klinikai kezelés szükségessége előbb Pé­csett, majd Olivér fiunk születésekor Szigetvárott a közkórház. Lelkészi munkám fő törekvése változatlanul híveim felemelése, a helytelen egykézés veszedelmének a feltárása. Ezért imádkozom és dolgozom 13 éve Somogyvisontán. Néhai Máté Lajos lelkész (született 1865., meghalt 1937.) Visontán szolgált: 1896. IX. 3-1929. XII. 31.4 0 Születtem Darányban 1865. május 31-én. Szüleim Máté Lajos református lel­kész és Záborszky Mária voltak. Elemi iskolai tanulmányaimat szülőföldemen, és mint cseregyerek Pozsonyban végeztem. A gimnázium VI alsó osztályát Csur­gón, a VII-VIII. osztályokat Debrecenben jártam. Ugyanitt hallgattam a teológia I—III. évfolyamát, a IV-et Pápán, hol népiskolai tanítói oklevelet is szereztem. Végeztem 1887. június havában. Kápláni vizsgát tettem 1888-ban az egyházme­gyén jó, papi vizsgát 1889-ben a kerületen jeles eredménnyel. Káplánkodtam Da­rányban, Hedrehelyen (az esperes mellett), Gigében, Kutason, Magyarladon, Hatvanban. 1892-ben rendes lelkésszé megválasztott a kisded magyarladi gyüle­kezet, hol az elődöm421 idejében unitáriussá lett híveket nagyrészben visszatérí­tettem, s csekély fizetésért az iskolás gyermekeket is tanítottam. Itt nősültem 419 Kájel István 1879-ben született Őszödön (Somogy vm.). 1897-ben Budapesten kezdte teológiai tanulmányait. 1900-1901 között segédlelkész volt Bálványoson. 1901-ben tette le az első lelkészképe­sítő vizsgát, és elemi iskolai tanítói hivatalra is képesítést szerzett. 1901-től 1904-ig segédlelkészi szolgálatot végzett Kecskeméten. Közben 1902-ben a 2. lelkészképesítő vizsgát is letette. 1904-ben a balatonöszödi gyülekezet választotta meg lelkészének. 1904-ben szentelték. 1913-tól szolgált Felsőiregen, majd kb. 1930-tól Faddon. 1941-ben Tolnán, Fadd fiókegyházában szolgált, majd szaporcai lelkipásztor lett. 1942-ben nyugdíjazását kérte. Dunamelléki egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1900. okt. közgy. 165.1901. okt. közgy. 9,10,68,158.1902. okt. közgy. 54,232,308.1903. okt. közgy. 272,333.1904. okt. közgy. 198.1913. okt. közgy. 8.1942. nov. közgy. 215. Egyetemes Névtár. 1911. II. 131. 1912. 41. 1913-15. 32. 1930-32. 43. 1935. 52, 54. 1941. 63. SEBESTYÉN 1928. 183. BELICZAY1955. 217. 490 Máté Lajos mái- korábban is írásba foglalta élete egyes, számára fontos eseményeit, amely írás megjelent a Csurgói Könyvtár sorozat V. köteteként. Máté Lajos: Egy falusi lelkipásztor élményei. Barcs, 1937. 421 Begedy Lajos lelkipásztor volt az előd, aki 1846. július 23-án született Somogyviszlón, apja Begedi Bertalan lelkész, anyja Sipos Zsófia volt. Tanulmányait Csurgón, Pápán, Pesten és Sárospata­kon végezte. Az 1872. május 29-én Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1872-1890 között Magyarladon, majd 1890-től 1899-ig Gyöngyösmelléken szolgált. Fegyelmivel eltá­volították lelkészi hivatalából. Felesége Molnár Katalin volt. DREL1.1. a. 1898. márc. közgy. 193-196. DREL I. 1. u. Gyöngyösmellék. 1, 132. Magyarlad. 1. Somogyviszló. II. 11. DREKK O. 394t. 170-171. Egyházkerületi Névtár. 1873. 27. 1875. 38. 1878. 37. 1879. 16. 1880. 23. 1882. 25. 1884. 25. 1885. 28. 1886. 29.1887. 28.1888.30.1889.30.1890.38.1891. 28.1892.25.1893.27.1894. 27.1895. 28.1896. 26. 1897.22.1898. 24.1899.27.1900.26. SZABÓ 1929. 291. BECK 1935.16.-839-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom