Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye szavaltak, a lelkészné énekkart szervezett, szólóénekeket adatott le. Volt is érdeklődés 1-2 évig, de megszokták, megunták, s azt mondták, hogy bár a templomba érkezzenek el. 1918-19-ben kitört a díjlevélharc Somogybán. Az esperesi hivatal kiadta a rendeletet: 1918. I. 1-től díjlap szerint fizetnek mindenütt. So- mogyjádon elhatározta ezt a közgyűlés, de mikor meghallották, hogy mindenütt másutt kiegyeztek, megalkudtak, ők is ezt kívánták. A lelkipásztort elkeserítette lelkésztársainak gyengesége, s elkeseredve, betegen (7 évig súlyos gyomorbajban szenvedett) is felvette a harcot. A 3 évig tartó rettenetes perben végre győzött, azóta békében folyik a gyülekezeti élet. 28 lélek (az izgató 5 presbiter családja) kitért, evangélikussá lett. Egy érdekes epizódot fel kell itt jegyezni. Az 1914-18- as világháború második évétől kezdve közigazgatási hatóságok intézték a felmentéseket. Izsák Aladár jó barátságban lévén a főbíróval (dr. Begedy Péterrel)360 és a főispáni titkárral (Decleva Rezsővel),370 kik tanulótársai voltak, azok segítségével mindenkit felmentetett, akinek csak parányi jogcíme is volt erre. A maga költségén utazgatott hetenként ez ügyekben, és senkitől ezért egy fillért sem fogadott el. A díjlevélharc idején az egyik izgága presbiter a bírói tárgyaláson ezt mondotta: „Panaszom is van a lelkész úrra, mert a háború alatt nem a kötelességét tette, hanem a felmentéseket dirigálta, és ott nem mondott igazat, azt mondotta, hogy az én 16 éves fiam beteg, pedig nem is volt az, így tudta kivinni, hogy engem is felmentessenek bizonytalan időre.” Az elnök, aki ismerte Izsák Aladár e téren folytatott munkáját, magából kikelve kiáltott rá: „Üljön le, és szégyellje magát, maga hálátlan, gonosz ember!” A fiú (ki itt szóba került, s csendes, zárkózott gyerek volt) tényleg beteg lett, ma 40 éves, szerencsétlen, félkegyelmű. A kitért presbiter elvesztette feleségét, vejét, leánya hozzá költözött, gyermektelen. Az egész család boldogtalan. A Kálvinista Szemlében Kapy püspökhöz371 intézett nyílt levélből látható a díjlevélharc lényege. A durva hálátlanságok, támadások, az életveszélyes fenyegetések sem hiányoztak ebből a harcból. Természetes velejárói voltak ennek a lelkésztársak káröröme, a felsőbbség tehetetlensége és az evangélikusok nemtelen önzése, lélekhalászata. A nyílt levél mindent elmond. A per lezajlása után csendesen peregtek a napok, folydogáltak a hónapok és esztendők. A tovatűnő idő őrölte a testi-lelki erőket, s évről évre fogyasztotta a gyüb' Begedy Péter 1914-ben Somogy vármegye marcali járásában szolgabíró, az 1920-as-1930-as években, még 1940-ben is a lengyeltóti járás főszolgabírója, 1944-ben vármegyei főjegyző volt. BOROVSZKY1914. VARGA 2008.280-281. 370 Dekleva Rezső 1881. november 25-én született Pécsen. A gimnáziumot Zomborban és Kiskunhalason, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Tanulmányai végeztével Somogy vármegyénél aljegyzőként szolgált 1905-ig, majd főispáni titkár volt Kaposváron. 1924-ben Pestre került, a belügyminisztérium rendészeti osztályán dolgozott 10 éven keresztül osztálytanácsosként. 1936-ban nyugalomba vonult. 1936-tól nyugalmazott miniszteri tanácsosként az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság ("Filmcenzúra") alelnöke volt. HORTOBÁGYI 1940.1.197. 371 Kapy Béla 1879-ben született Sopronban. Tanulmányait szülőhelyén folytatta. Az 1900/1901. tanévben egy félévet a rostocki egyetemen, az 1901/1902. tanévben egy félévet a hallei egyetemen töltött. 1901-ben püspöki titkár lett Pápán. 1905-től Körmenden, 1917-től Szombathelyen, 1928-tól Győrött szolgált lelkészként. 1916-tól a dunántúli evangélikus egyházkerület püspökévé választotta. 1948-ban nyugalomba vonult, 1957-ben halt meg. ZOVÁNYI1977.161, 292. SZÖGI 2001. 287 (5050. sz.), 464 (9404. sz.). VARGA 1998.254. MARKÓ 2001-2007. III. 724.-822-
