Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye helyén, Csurgón 1910-ben elfoglalta tanítói hivatalát. Mert ő hivatásbeli és vér­beli pedagógus volt. Nem tudott néma lenni. A Vallás- és Közoktatási Miniszté­rium már előbb, Egyházas-Rádóczon felfigyelt munkásságára, aki ezenkívül a népművelés terén kiváló eredményekkel számolhatott be. Gazdakörvezető, tej- csarnokkezelő, anyakönyvvezető, járási faiskolafelügyelő (híres pomológus, köz­kedvelt oltó és szemző), gazdasági irányítója falujának, aki olyan gyümölcsöst létesített egyházas-rádóczi tanítói telkén, mellyel az egész vidéket elárasztotta a legzamatosabb barack-, alma- és körtefélékkel, melyekkel nagy családját, 7 gyermekét fenntartotta. Ezen kívül híres kántor, akinek mint karvezetőnek da­lárdáját egy-egy nagyobb temetéshez messzebb vidékre is elhívták, hogy gyász­énekeket énekeljenek. Nem csoda, ha a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanfelügyelő-jelöltjének minősítette, de kinevezését „az egyház érdekében” ma­rasztalva esperese jóindulatulag nem véleményezte, mert nem akarta maga mel­lől elveszíteni, melyért neheztelését csak eltávozása alkalmával szüntette meg ellene. Darab Lajos, a későbbi igazgatótanító-kántor és Bódis Ida hét gyermeket ne­veltek fel. Darab Erzsébet, jelenleg özvegy, volt csurgói papné (életrajzát beadta). Második gyermek: Darab Lajos, okleveles kántortanító, jelenleg ceglédi kántor és orgonaművész, zeneszerző, aki a rádióban is több ízben szerepelt énekkarával, és versenyeken szép díjakat nyert. A zeneakadémiai képesítést az orgonaművészeti szakkal összesen 12 éven át egészítette ki.328 329 Leánya: Darab Evelin, a zeneművé­szeti főiskolára iratkozott növendék. A harmadik gyermek: Darab Ferenc Albin, nemesdédi lelkipásztor. Testvérei még: dr. Darab Sándor OTI orvos, Budapest, nős; Darab Dezső volt komiósdi lelkipásztor,323 jelenleg tanítást végez; Darab Ödön állami gazdaiskolai tanító; néhai Darab Ida hajadon. Darab Lajos legutóbb csurgói igazgatótanító több mint negyven át oktatta a köztársadalmat, iskoláit, míg kimerülve a rengeteg munkában somogycsurgói igazgatói állomáshelyén nyugalomba vonult 1930-ban, s ott felépítve kis házát kertészkedéssel töltötte idejét, és írásaival, továbbá közhasznú cikkeivel szolgál­ta elveit. 50-ik házaséletében, 1939. III. 19-én halt meg 73 éves korában, a Csur­gón eltemetett és egy évvel előbb elhunyt Bódis Ida hitvestársa mellé eltemetve, aki ugyanott 73 éves korában 1939. II. hó 19-én hunyt el. Darab Lajos az őrségi egyházmegyei tanítóegyesületnek volt elnöke, egyházmegyei és kerületi tanító­képviselő. A fiú az apától tanul legtöbbet. Darab Ferenc Albin, Nemesdéd lelkipásztora így az egyházát és faluját építő kántortanító családok nyomán indulhatott el. 1894. november 22-én született Lápafőn (Tolna megye), iskoláit Egyházas- Rádóczon apja alatt, az I—III. középiskolát a körmendi állami polgári iskolában 1909-1910. évben fejezte be, ugyanott tett konfirmációt az akkori körmendi lel­328 Darab Lajos az 1930-as évek elejétől volt Cegléden kántor és az énekkar vezetője. Egyházkerü­leti Névtár. 1930-32. 23.1935.33.1941.40. 329 Darab Dezső először soponyai segédlelkész volt. 1931-től 1940-ig szolgált Komlósdon, amikor felfüggesztették állásából. Felesége Kiss Mária volt. TtREL 1.8. d. 8. Komlósd. 1,8. BECK 1935.20.-801-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom