Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

A „Kis Tükör”285 hasábjain közöltetett (kb. 1896-ban) „Péter apostol római püspöksége” cím alatt a KIE-ben tartott felolvasásom.

A budai egyházrész 1897. évi évkönyvében jelent meg Bethlen Gáborról írott tanulmányom.

Az 1898-1899. évekre esik több közleményem a „Magyar Nyelvőr”-ben,286 287 288 főleg a gyöngyösi nyelvjárásra vonatkozó tanulmányok.

Később a „Zala” es „Zalai Közlöny” című napilapok hasábjain jelent meg több cikkem: ünnepeinkről, a nagykanizsai utcarendezésekről, a fényesen sikerült Kálvineum-est rendezéséről és szereplőiről, templomépítésünkről, az egy- huzamos tanítás bevezetéséről, modern gyermeknevelésről, stb.

A „Lelkészegyesület” közölte részletes beszámolómat az 1912. április 28-án - dr. Baltazár Dezső püspök és társai közreműködésével - Nagykanizsán tartott Kálvineum-estélyünkről (melynek bevétele 2728 korona), és 1937-ben a „Rever- zális ellenszere” című értekezésemet. (E tanulmányomban a reform-korszak nagy római katolikus államférfiainak: Széchenyi, Deák, Klauzál Gábor álláspontját teszem magamévá, azt ajánlva, hogy a vegyesházasságból származó gyermekek kötelezőleg az atya vallását kövessék.)

A Dunántúli Protestáns Lapban jelent meg cikksorozatom a nagykanizsai szórványokról, a reverzális ellenszeréről, és beszámolóim a nagykanizsai ünnepélyekről.

A Kaposvári Református Lap állandó rovatot nyitott „Nagykanizsa” címen közleményeimnek.

A Református Életben, a Belsősomogyi Református Egyesület rövid életű közlönyében289 jelent meg „Áldozat-ajándék” című értekezésem. (Körülbelül

1930.)

Néhány egyházi beszédem az Igehirdetőben (1906) és Háborús beszédek és imák köteteiben (1916) látott napvilágot.

285 A Kis Tükör 1893-1932 között Budapesten és Kolozsvárott kiadott képes családi hetilap volt. Főszerkesztőként Szőts Farkas, felelős szerkesztőként Kecskeméthy István jegyezte. CSEH- MÉSZÁROS 2006.1263-1264.

286 A Magyar Nyelvőr a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata, 1872-től jelenik meg. Szerkesztője 1872-1895 között Szarvas Gábor, 1896-1919 között Simonyi Zsigmond, 1920-1940 között Balassa József, 1946-1953 között Beke Ödön, 1954-1993 között pedig Lőrincze Lajos volt. PÉTER 2000.1390.

287 A Zala című lap 1873-1922 között Nagykanizsán jelent meg, indulásakor hetente egyszer, majd 1905-től hetente hatszor. Felelő szerkesztője volt többek között Hoffman Mór, Varga Lajos, Gőrfíy János, Fischer Fülöp, Lőke Emil és Gürtler István. HORVÁTH 1978.98-100.

288 A Zalai Közlöny az 1862. július 1-től kiadott Zala-Somogyi Közlöny utódjaként 1874. január 1- től 1944. szeptemberig jelent meg Nagykanizsán, kezdetben hetente kétszer, illetve egyszer, 1919. január 1-től hetente hatszor. 1881-1887 között társlapja volt A Zalai Tanügy című kiadvány, mely havonta kétszer, majd hetente jelent meg. Felelős szerkesztője többek között Bátorfi Lajos, ifj. Wajdits József, Villányi Henrik, Benedek Rezső és Barbarits Lajos volt. HORVÁTH 1978.117-119,124.

289 A Református Élet című kiadványt a Belsősomogyi Egyesület adta ki 1929-1930-ban. A szerkesztő, B. Major János őrei lelkész szándéka az volt, „hogy kizárólag vallásos építő tartalommal kívánja kielégíteni olvasóinak az evangélium iránt való szomjúságát”. Az évente 8 számos megjelenés csak terv maradt. Indulását a Dunántúli Protestáns Lap is figyelemmel kísérte, de elsorvadásáról már nem számolt be. DPL1929.227-228,231-232.-784-