Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

emlékszem vissza, mert nem csak tanítottak, de kitűnő nevelésben részesítettek. Érettségi után a budapesti református teológiai akadémiára iratkoztam be, ahol tanulmányaimban Kovács Albert professzor úr164 különös szeretettel támogatott. Egy esztendeig a teológiai akadémia szeniora voltam. Kápláni vizsgát Budapesten, a lelkészit pedig Sárospatakon tettem le. Káplánkodtam Nagykőrösön Filó Lajos165 mellett. Helyettes lelkész voltam Hódmezővásárhelyen, néhai Szabó János esperes-lelkész166 helyén az özvegy kegyévének leteltéig. Onnan Sajó- szentpéterre kerültem mint segédlelkész és tanító, egy évi ottani működésem után Filó Lajos meleg ajánlatára a losonci illustris presbitérium hívott meg a gazdagon javadalmazott hitoktatói állásra. Az összes lelkipásztori teendőket magam végeztem, mert mindkét lelkipásztor munkaképtelen beteg volt. Tanítottam a főgimnázium 8 osztályában és a tanítóképzőben. A lelkészség területe abban az időben Ruttkáig terjedt ki, s magában foglalta Balassagyarmatot, Salgótarjánt, Zólyomot, stb. 1904 őszén a presbiterián egyház Amerikába hívott meg, ugyanakkor a kaposmérő-újlaki gyülekezet is tekintélyes számú pályázó közül egyhangúlag lelkipásztorává választott. Azóta itt működöm, szolgálva az én Uram, a Jézus Krisztust.

írogattam a losonci, hódmezővásárhelyi újságokban, egyháztársadalmi tárgyakat a Dunántúli Protestáns Lapban, különösen Kis József, szeretett barátom szerkesztősége idejében.167 Munkatársa voltam az egykor Budapesten megjelenő Zsilinszky Mihály által támogatott Protestáns Vilagnak.

11,4 Kovács Albert 1838. augusztus 8-án született Mezőbándon (Maros-Torda vm.) földbirtokos családból. Gimnáziumi tanulmányait Marosvásárhelyen, a teológiát Kolozsváron végezte. Két évig Kolozsváron tanított az alsóbb gimnáziumi osztályokban. 1863-1865 között Utrechtben tanult. 1867- től lett a pesti teológiai akadémia rendes tanára, egyházjogot és gyakorlati teológiát oktatott. 1881- 1896 között országgyűlési képviselő is volt. 1904. február 4-én hunyt el. BUCSAY 1955. 63-65. ZOVÁNYI1977.337-338. BOZZAY-LADÁNYI 2007.170 (2005. sz.)

165 Filó Lajos Losoncon született 1828-ban. Szülővárosában, majd Kecskeméten tanult. Ezután ugyanott káplánkodott, majd Gyönkön tanított, ezt követően ismét Kecskemétre ment: a gimnáziumban, majd a teológiai akadémián lett tanár. 1860-1861 között a genfi egyetemen tanult. 1861-ben Nagykőrösön első pappá választották, ezt a hivatalát 1905-ben bekövetkezett haláláig betöltötte. GALGÓCZY1896.321. ZOVÁNYI 1977. 200-201. SZÖGI 2000.78 (453. sz.).

166 Szabó János 1835-ben született. Tanulmányait Füzesgyarmaton, Debrecenben, Eperjesen, Szarvason, Békésen, majd Debrecenben végezte, ezután Bécsben, Zürichben és Göttingenben is tanult. Gyomán, majd Köröstarcsán káplánkodott, ez utóbbi helyen lelkésznek választották. 1897-től Hódmezővásárhelyen szolgált. 1878-ban a békés-bánáti egyházmegye esperesévé választotta. 1902- ben halt meg. ZOVÁNYI 1977.62,563.

167 Itt Kiss József pápai esperesről van szó, aki 1898-1918 között volt a Dunántúli Protestáns Lap felelős szerkesztője. NAGY 1957.30.

168 Zsilinszky Mihály 1838. május 1-én született Békéscsabán. Szülővárosában, Orosházán és Szarvason tanult. 1858-tól teológiát hallgatott Pesten, majd a hallei és berlini egyetemen is megfordult. 1862-1874 között Szarvason tanított. 1875-től 1887-ig országgyűlési képviselő volt, Csongrád és Zólyom vármegyében a főispáni tisztet is betöltötte. Emellett tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, alelnöke, majd elnöke a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak. 1925. október 4-én hunyt el. SZINNYEI 1891-1914. XIV. 1939-1943. ÁLDÁSY 1925. 435-438. ZOVÁNYI 1977. 711. MARKÓ 2001-2007. VI. 1516.-721-