Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

Boldizsár Imre zengővárkonyi lelkész,* 93 94 dédanyám Peleskey Katalin. Szépapám Boldizsár László mohácsi lelkész9' volt. Nagyapám testvére Boldizsár Lajos pirosi lelkész96 volt. Nagyszüleimnek 9 gyermeke volt, 4 fiú és 5 leány: Imre, Pál, Lajos, Vince, Krisztina, Amália, Karolina, Júlia és Mária. A fiúk közül Lajos lépett a lelkészi pályára, és nagyapám után 40 éven keresztül szintén sepsei lelkész97 volt. A leányok mindnyájan paphoz mentek feleségül. Férjeik: Fábián Mihály balatonőszödi, Németh János harkányi,98 99 Hubay László adorjási," Juhász Béla hercegszőllősi100 és ismét Fábián Mihály harkányi lelkész voltak. Leszármazottaik már világi pályákon helyezkedtek el (Boldizsár Imre gyógyszerész

akadémikus rektor, majd 1845-ben papi vizsgát tett. Segédlelkészi szolgálatának helyei: Daróe, Omoravica, Cegléd és Kecskemét. 1849-ben Izsákon rendes lelkésszé választották. Papi szolgálatot végzett ezután Pócsmegyeren, majd 1861-től Torzsán. 1869-től az alsó-baranyai egyházmegye al-, majd 1872-től 1887-ig főesperese is volt. 1913. szeptember 7-én 94 éves korában hnyt el. SZINNYEI 1891-1914. V. 1062-1063. ZOVÁNYI1977.20. PEIL 1913.692-694.

93 Kármán József 1825. január 21-én született Újverbászon. Tanulmányait Újverbászon, Kiskunhalason és Kecskeméten folytatta. A teológia elvégzése után 1846-ban Lovasberényben lett akadémikus rektor. Részt vett az 1848/49. évi szabadságharcban, először a lovasberényi nemzetőrök parancsnoka, majd élelmezési biztos volt. 1850-ben segédlelkész lett apja mellett Újverbászon. Ezután jogi tanulmányait folytatta, Újvidéken kisegítő bíróként dolgozott 3 évig. Apja halála után az újverbászi gyülekezet meghívta lelkészének, ahol 1856-ig adminisztrátorként, majd rendes lelkészként működött. SZINNYEI 1891-1914. V. 1055-1057.

94 Boldizsár Imre Szikszóról származott. 1792-1805 között szolgált Várkonyban. 1805-ben a mohácsi gyülekezet választotta meg lelkésznek, ahol 33 évig szolgált. 1835-től 1838-ig az alsóbaranyai egyházmegye espereseként működött. Felesége Peleskei Katalin volt. 1838-ban 74 éves korában hunyt el. TtREL I. 8. d. 3. Mohács. I. 2. ZOVÁNYI 1977.20. ZENTAI1978.544.

95 Boldizsár László nevű lelkipásztor az 1943. évi összeírás szerint nem szolgált Mohácson. Boldizsár Imre elődei: Szenthe Pál (1789-ben Darócról került Mohácsra, 1805-ben Karancsra távozott), Polgárdi Sámuel (1775-től 1789-ig volt Mohácson, előtte Kopácson szolgált, majd Harasztiba, saját házába költözött), Peleskei János (1772-1775 között), Banai István (26 évig, 1772-ig).) TtREL I. 8. d. 3. Mohács. 1.2.

1)6 Boldizsár Lajos lelkipásztor 1868-ig szolgált Piroson. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1868.5.

97 Boldizsár Lajos 1869-ben tette le 2. papi vizsgáját. 1870-ben Rétfalura választották meg lelkésznek, majd Sepsén volt lelkész 1913. december 31-ig. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1869. máj. közgy. 9, 10. 1870. jún. közgy. 10, 21. 1871. jún. közgy. 6, 11, 18. 1915. máj. közgy. 68. SZÁSZ 1888.50.

98 Németh János első papi vizsgáját 1859-ben, a másodikat 1861-ben tette le. 1862-ben lett harkányi lelkész, abban az évben szentelték fel. Haláláig, 1871-ig működött Harkányban. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1861. máj. közgy. 56.1871. jún. közgy. 17. SZÁSZ 1888.281.

99 Hubay László első papi vizsgáját 1874-ben, a másodikat 1875-ben tette le. Segédlelkész volt 1874-től Viszlón, 1876-tól Miszlán, majd 1878-tól Sepsén. 1879-ben Adorjásra választották meg lelkésznek. 1879. október 13-án foglalta el lelkészi állomáshelyét. 1879. december 13-án 32 éves korában hunyt el. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1874. máj. közgy. 18,19, 21. 1875. máj. közgy. 13, 14. 1876. okt. közgy. 19. 1878. jún. közgy. 31. 1879. ápr. közgy. 13. 1880. máj. közgy. 8. PEIL 1880.283-284.

100 Juhász Béla 1872-től Zámolyon segéd-, 1873-tól Faddon helyettes, 1874-től Cecén helyettes, majd 1876-tól Szentbenedeken szintén helyettes lelkész volt. Az 1876-ban tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1876-tól 1884-ig működött Hercegszőlősön. 1884-ben hunyt el. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1872. máj. közgy. 24. 1873. jún. közgy. 30.1874. jún. közgy. 20.1876. jún. közgy. 27.1876. okt. közgy. 6,17. PEIL 1884.795.-695-