Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye kiábrándulás. Senki nem kérdezte meg tőlem, hogy hová, merre, öt helyre írtam, ahol hallottam, hogy szükség van káplánra, de még választ sem kaptam. Nagyon bántott a dolog. Elhatároztam, hogy beiratkozom a bölcsészetre, s végleg búcsút mondok a papságnak. Közben sikerült bekerülnöm a csurgói gimnáziumhoz nevelőnek 10 pengő fizetéssel. Boldog voltam, hogy dolgozhattam. Itt is mindig a bizonytalan jogi állapotom nyugtalanított, meg bántott is, hisz én is ennek az anyaszentegyháznak lennék munkása. Végre 1940. február 1-én meghívta<k> Budapestre az SDG budapesti csoportjának az irányítására. Eleinte haboztam, meg féltem a munka nagyvonalúságától, s gyengének éreztem magamat, de végre is Istenben bízva elfogadtam a meghívást. Áldott idő volt, amit ott töltöttem. Az ország ifjúsági vezérkara nagy szeretettel vett körül. Jó iskola volt számomra, de áldom érte Istent. Sokszor, ha a szükség úgy kívánta, én is utaztam a többiekkel. A konferenciák révén hamarosan megismerkedtem egyházi életünk színe- javával. Két és fél esztendőt töltöttem ebben a munkakörben. Pesti tartózkodásom alatt ismerkedtem meg feleségemmel. Áldott találkozás volt, s hamarosan a papi vizsga letétele után eljegyeztem, s 1941. december 23-án egybe is keltünk. így megnehezült kissé az élet, de jó szüléink segítségével a csekélyke fizetésből is megéltünk. Amikor aztán nyilvánvalóvá lett, hogy a kis jövevény is útban van, próbáltam komolyabb anyagiakban is jövedelmezőbb állás után nézni. Ismeretségem révén sikerült is 1942. év szeptember 10-én elfoglalnom a szalkszentmártoni vallásoktatói állást. Sajnos anyagilag nem sokkal jobban jöttünk ki (200 pengő havi fizetés). Ráadásul egész napomat lefoglalta a munka. A hittanórákon túl minden gyülekezeti munkát majdnem egyedül végeztem, s bizony a robotos szolgálat nagyon kifárasztott. Vt évi munkálkodás után hívott meg a hencsei gyülekezet pásztorának. Itteni állásomat 1943. június 6-án foglaltam el. Nagy reménnyel álltam munkába. Mér- földes csizmákkal mégis csak sikerült hazaérkeznem. Bár nehéz feladat vár rám, egykés, pusztuló gyülekezet, adósság, anyagi gondok, stb., de azért Istenben bízom, nem félek, s hiszem, hogy Isten kegyelmes lesz hozzánk, s megold minden fájó kérdést. A gyülekezet ifjúsága reményt keltő, érdeklődő, s hisszük, hogy Isten kegyelméből, „ímé, újjá lesz minden”,84 én is, és a gyülekezet is. HETES Felsó'eőri Fábián Imre Mihály lelkész A Fábián család ősrégi székely eredetű. A régi írások szerint családunk őseit Könyves Kálmán király85 telepítette át Erdélyből a dunántúli határőrvidékre, Felsőőrbe, és őket nemesi kiváltságokkal és földbirtokkal ajándékozta meg. Egy feljegyzés szerint ezt a felsőőri nemesi címet és birtoklást II. Mátyás király86 is 84 Jel 21,5 85 Könyves Kálmán Árpád-házi uralkodó, I. Géza fia, 1095-1116 között Magyarország királya volt. 88II. Mátyás 1608-tól Magyarország királya, 1611-től (I.) Mátyás néven Csehország királya, 1612től (I.) Mátyás néven német-római császár volt.-693-
