Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

dogult Halka Sándor elődöm váratlan halála után. A temetés utáni kutasi együtt - létünkön Huszár Aladár egyházmegyei gondnoknál80 feleségem kívánságának megfelelően is kijelentettem, hogy engem feltétlenül hagyjanak ki a számításból. Néhány nap múlva dr. Boross István egyházmegyei ügyész igen határozottan közölte velem, hogy a nála megfordult vezető emberek megbízása folytán az egyházmegye egységes állásfoglalása felől biztosítván, mindenképpen ragaszkodnak hozzám, s kötelességtudásomtól elvárják, hogy most sem térek ki az újabb kötelesség elől. Az igen határozott fellépésre nem tudtam nemet mondani, s így kerültem ebbe a sok lelkiismereti vívódással teli helyzetbe, hogy amikor magam látom első sorban, mennyivel többet kellene tennem a családok s egyesek lelki gondozása terén, meggyőződésem, tapasztalatom és kötelességtudásom szerint ezt megkívánom lelkipásztortársaimtól, magam nem szolgálhatok e téren annyit, mint amennyit kellene, és meggyőződésem szerint kívánatos volna. Őrlődöm a kétféle kötelesség: az egyházmegyei adminisztráció és lelkipásztori gondoskodás kövei közt, mert még ha hanyatló erőimtől kitelnék is mindkettő hiánytalan ellátása, idő nincs rá, hogy mindkettőt el lehessen látni.

1909-ben nősültem. Feleségül vettem Fábián Mihály felsőiregi (jelenleg Ireg- szemcse) lelkipásztor leányát, Ilonkát, ki nagyon jó, páratlanul gondos és dolgos feleség. Gyermekünk egy született, Ilonka Piroska 1912-ben, kinek születése és egyéves koráig szinte állandó betegsége rendkívül megviselte és alá is ásta feleségem betegségét (!). Leányom előbb Siklóson iskolát végzett, majd Kaposváron az egyesületi lánygimnáziumba különbözeti vizsgával átmenvén érettségit tett. Ezután pedig a pápai teológiai akadémia növendéke lett, hol két évet hallgatott, és annak tárgyaiból kollokvált. Harmadéves hallgató korában menyasszony lett, s abbahagyta a tanulást. 1934-ben férjhez ment Márkus Sándor hetesi kántortanítóhoz,81 kivel való boldog és harmonikus családi életük 1943. január 16-kán ért véget, amikor szeretett jó vőnk, a gyengéd jó férj és kislányát végtelenül szerető jó édesapa mindnyájunk kimondhatatlan bánatára az orosz harctéren, Petren- kowo-nál szelíd életét hazájáért és a kereszténységért feláldozva ellenséges kézigránát következtében hősi halált halt.

Hedrehely, 1943. szeptember 14.

Szabó Bálint esperes, lelkipásztor 8

8 Dercsikai Huszár Aladár 1868-ban született. Kaposvári királyi törvényszéki elnök, kúriai bíró, az országgyűlés felsőházának tagja, Somogy vármegye törvényhatóságának örökös tagja volt. 1914. június 30-án ünnepélyes keretek között iktatták be a somogyi egyházmegye gondnoki tisztébe. 1942- ig, lemondásáig töltötte be ezt a hivatalt. 1927 óta a Felsőház tagja volt. 1944. január 27-én hunyt el. DREL1.1. a. 1945. okt. közgy. Esperesi jelentés. 18. DPL1914.244. HORTOBÁGYI 1940.1.417.

81 Márkus Sándor tanító 1925-től működött Hetesen. 1942-ben esperesi előterjesztés alapján a püspök igazgatói címmel tüntette ki eredményes munkája jutalmául. 1943-ban hősi halált halt. DREL 1.1. a. 1942. okt. közgy. 21.1943. márc. közgy. 7. DREL II. 138. a. 1926. 53. Egyetemes Névtár. 1930-32. 61.1935. 75.1941.92. SZABÓ 1929. 381. DPL 1943.216.-690-