Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye

Négyesztendei zselickisfaludi lelkipásztori szolgálat után az erdőcsokonyai gyülekezetbe hívattam meg lelkésznek, s ezt az állásomat 1941. szeptember 6-án foglaltam el. Mindkét helyemen egy ugyanaz a cél lebeg előttem: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek Téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldöttél, a Jézus Krisztust.”08

GALAMBOK

Fekete János lelkész

Fekete János született 1886. október 20-án Fekete István tanító és Peterdi Éva szülőktől. Középiskoláit Csurgón, teológiai tanulmányait Pápán végezte, és 1910-ben tett I. lelkészképesítő vizsgát. Ez év július 10-én exmittálta Lábodon boldog emlékű Nagy Lajos belső-somogyi esperes úr.B9 Ezután segédlelkész lett Kastélyosdombón, Görgetegen, Somogyszobon, innét 1912. augusztusban helyettes lelkésznek rendeltetett Bolhásra, honnét 1913. március 12-én visszahelyezték Somogyszobra mint segédlelkészt. Innen hívták meg Galambokra 1915. februárban. Somogyszobból ez év októberben Belegbe rendeltetett segédlelkésznek, s innét 1916. március 12-én foglalta el itteni állását. Március 19-én iktatta be hivatalába Horváth Endre nemesdédi lelkész.

GIGE

Sárosi István lelkész

1896. május 27-én születtem Merenye községben. Szüleim 3 hold földdel rendelkező földművesek voltak. Az elemi iskola négy osztályát a merenyei községi iskolában végeztem. Tanítóm, Csicskár József*” beszélte rá szüléimét, hogy a csurgói gimnáziumba vigyenek. Ez csak úgy volt lehetséges, ha a Soltra Alajos-féle évi 240 koronás ösztöndíjat58 59 60 61 megnyerem. Ez sikerült, s így mentem

58 Jn 17,3

59 Nagy Lajos lelkipásztor 1901-1924 között töltötte be a belső-somogyi egyházmegye esperesi tisztét. ZOVÁNYI1977.65.

60 Csicskár József 1897-1899 között a csurgói református gimnázium tanulója volt. 1903-tól 1906-ig Merenyén, 1906-1916 között Lábodon tanított, majd Kaposváron lett állami tanító, azután igazgatótanító. Az 1930-as évek 2. feléig a kaposvári református gyülekezet kántori tisztét is betöltötte. A Csurgói Államilag Segélyezett Ev. Ref. Főgimnázium értesítője. 1896/97.131,143,144.1897/98. 63, 75. Egyházkerületi Névtár. 1904. 28.1905. 29.1906. 29.1907. 35. 1908. 62-63.1909. 48-49.1910. 48-49. 1926. 11,17. 1928. 13,18. Egyetemes Névtár. 1911. II. 93 (tévesen: Csicskár János!). 1912. 87. 1913-15. 61.1930-32.61.1935. 75. SZABÓ 1929.114,412. KOLICS 2011.13-15.

61 Soltra Alajos 1820. januárban született Sellyén (Baranya vm.), apja Soltra Sándor szabómester, anyja Elek Erzsébet volt. Elemi iskoláit Szigetváron, Magyar- és Németladon, Hedrehelyen, középiskolai tanulmányait Csurgón végezte. Teológiát, filozófiát, bölcseletet Debrecenben tanult, ahol szenior és nevelő is volt. Pestre került káplánnak, ahol kápláni tevékenysége mellett orvosi tanulmányokat is folytatott. 1854-ben választotta meg lelkészének a ráckevei gyülekezet, ahol 37 évig szolgált. Gyermeke nem volt, jelentékeny vagyont gyűjtött, amelyből jelentős ösztöndíjat alapított volt gimnáziumának szegénysorsú tanulói részére. 30 ezer osztrák forintot hagyott a csurgói kollégiumra, amelyből 20 ezer forint kamatai jelentették az ösztöndíj alapját, ezt évente 10 hátrányos helyzetű-679-