Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye
Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye BOLHÁS Mózes Ernő lelkész Születtem: 1891. január 8-án Rinyahosszúfaluban (Lábod anyaegyház filiája). Apám: Mózes Imre praeorans tanító19 volt, anyám: Lőczi Julianna, csurgói kovácsmester leánya. Apám első felesége Halász Karolin volt, kitől öt férfi féltestvérem született. Apám második feleségétől: Lőczi Juliánnától egymagám születtem. Apám az akkori szerény tanítói fizetésből öt gyermeket iskoláztatott. (Két testvérem tanító lett, egy MÁV főintéző, egy telekkönyvvezető, én lelkipásztor. (Három féltestvérem nevét Marosi-ra változtatta. Egy meghalt.) A rinyahosszúfalui iskolából Miskolcra kerültem testvérbátyám, Mózes Imre házához, és az ottani református főgimnáziumban végeztem az I. és II. osztályt. Most látom csak igazán azokat a küzdelmeket, melyeket jó szüleim átéltek, hogy gyermekeiket taníttathassák. Egyszerre négyen is tanultunk szülői házon kívül. Kényelemre, szórakozásra, de még egészségápolásra sem jutott. így nőttünk fel mindnyájan. Harmadik gimnáziumba Csurgóra kerültem, mert már bátyámnak is két gyermeke volt ekkor (miskolci községi, később állami tanító, majd a központi állami elemi iskola igazgatója lett), másrészt azért, mert ekkorra már csak egyedül voltam tanuló, többi testvérem már állásban volt. 1908-09. tanévben tettem érettségi vizsgát. Az 1909-10. évben Pápára mentem teológiára. Akkor én szívesebben mentem volna tanári pályára, de édes jó anyám kérésére lelkipásztor lettem. Áldja meg a jó Isten porait is, hogy erre kért! 1912. június 12-én hamadévem végeztével keresztapám: néhai Nagy Lajos lábodi lelkész és belső-somogyi (akkori) esperes akaratával exmittáltattam, és Lábodon esperesi káplán lettem. Teljes ellátást szüleimnél kaptam. Itt voltam mint segédlelkész 1915. májusig. Ekkor Belegbe kerültem Kiss Antal elaggott lelkipásztor20 segédlelkészeként. Belegből 1916. júniusban Daruvárra (missziói egyház) kerültem a tábori lelkésznek behívott Eöri Szabó Dezső21 helyetteseként, 19 Mózes Imre 1873-1875 között Zselickisfaludon tanított, 1875-től Rinyahosszúfaluban volt praeorans rektor. 1916-ban, 47 évi tanítói működés után nyugalomba vonult. 1928. augusztus 9-én 77 éves korában hunyt el Csurgón. DREL II. 138. a. 1916. 47. Egyházkerületi Névtár. 1873. 29.1874. 31. 1875.38. SZABÓ 1929.361. DPL1928.156. 20 Kiss Antal 1840. január 5-én született Merenyén (Somogy vm.). Elemi iskoláit Nemesdéden, középiskolai tanulmányait Csurgón, Sopronban és Pápán végezte, az utóbbi helyen folytatta teológiai tanulmányait is. Gigén 1965-ben, majd 1866-1868 között segédlelkészi szolgálatot látott el. 1872-től 1919-ig szolgált Belegen. A nagyatádvidéki lelkészi kör elnöki tisztét is betöltötte. 1919. január 14-én 79 éves korában hunyt el. Felesége Kossá Irma volt. DREL 1.1. u. Beleg. 2. Gige. II. 57. DREKK O. 394t. 150. DPL 1919.29. SZABÓ 1929.127. BECK 1935.28. 21 Eőri Szabó Dezső 1886. augusztus 15-én született Dudaron (Veszprém vm.), apja Szabó József lelkész volt. A középiskolát a csurgói gimnáziumban, a teológiát 1905-től Budapesten végezte. Teológiai tanulmányai közben a tudományegyetemen filozófiát is tanult. Az Akadémián a Bethlen Gábor Kör vezetője és az intézmény széniora volt. 1910-től Kazsokban helyettes lelkészként, 1912-től Daruváron missziói lelkészként, 1914-től tábori lelkészként szolgált: 1916-ig egy egészségügyi intézményben, majd különböző frontokon. 1919-től Kazsokon, 1923-tól Felsőmocsoládon, majd 1928-tól Dombóváron lelkészkedett. 1922-ben az igali kerületben nemzetgyűlési képviselőnek választották. 1935-től a külső-somogyi református egyházmegye esperese lett. A II. világháborúban ismét tábori lelkész-659-