Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Somogyi (Belső-Somogyi) Egyházmegye

Somogyi (Belső-somogyi) egyházmegye lyettes lelkésznek nevezett ki. 1929. február 1-ig töltöttem be Alsókban a helyet­tes lelkészi állást. Újabb állomáshelyem Szenna volt, hol a 90 éves Szabó János nagytiszteletű úr6 mellett egy évig teljesítettem segédlelkészi szolgálatot. Itt hallgattak meg meglepetésszerűleg Kutas község kiküldöttei, hol a lelkészi állás üresedésben volt, s távozásuk után két hét múlva már egyhangúlag megválasztottak rendes lelkészüknek. Kevés időt töltöttem - mindössze két évet - e kis egyházközség­ben, a jó kutasi nép között. De ez időre esik életem egy nagyfontosságú mozzana­ta: házasságkötésem. Feleségül vettem 1930. december 18-án Horváth Gyula ba­latonfüredi szőlőbirtokos leányát: Horváth Esztert, ki ez időben Magyar- barnagon volt tanítónő.7 Házasságunkat a jó Isten még Kutason kis fiúgyermek­kel áldotta meg. 1931. szeptember 17-én megszületett kis fiunk, ki a szent ke- resztségben a Jenő nevet kapta. Itt ért Kutason a hír, hogy Németh Zsigmond alsoki lelkész, volt principáli­som meghalt. Alsókból rögtön küldöttség jött hozzám, és kértek, hogy adjam be pályázatomat az alsoki lelkészi állásra, mert nagyon szeretnék, ha elmennék alsoki lelkésznek. Pályázatom be is adtam, s az alsoki gyülekezet egyhangúlag megválasztott 1931-ben lelkészének, amely állást az özvegyi év eltelte után, 1932. március 10-én el is foglaltam. Alsókban született még egy kis leánygyermekünk: Éva 1933. július 10-én. Jelenleg is Alsókban töltöm be magasztos lelkipásztori hivatásomat jó Istenünk dicsőségére. Lelkészi őseimre vonatkozó kérdezett adatok a következők:8 Csonka Ferencné, született Pap Juliánná - Pap István nemesvámosi lelki- pásztor, egyházi író leánya, Pap Gábor dunántúli egyházkerület volt püspökének testvére. Nemesvámoson született 1831. április 24-én. Házasságot szintén Ne­mesvámoson kötött 1856-ban. Házasságából hat gyermek született, név szerint: Csonka Lilla, Ferenc, Kálmán, Irma, Zoltán és Gyula. Lillát a magyarbarnagi, majd később kömlődi lelkipásztor, Pázmándi Endre9 vette feleségül. Öreg korá­6 Szabó János Nemesdédről származott. Az 1867. júniusban Székesfehérváron tartott egyházke­rületi közgyűlésen szentelték lelkésszé, de az egyházmegye anyakönyvébe nem írta be életrajzi adata­it. 1867-1868 között segédlelkészként, 1872-től helyettes, majd 1872-1931 között rendes lelkészként szolgált Szennán. Felesége Nagy Vilma volt. 1931. június 2-án hunyt el 91 éves korában. DREL 1.1. a. 1867. évi közgy. 1. pont. DREL I. 1. u. Szenna. I. 3. IV. 23. DREL II. 138. a. 1931.10-11. SZABÓ 1929. BECK 1935.41. KRÁNITZ 2012. 21. DPL1931.109. 7 Horváth Eszter az 1929/30. tanévben tanított Magyarbarnagon. DREL II. 217. a. 1930.10. Egye­temes Névtár. 1930-32. 93. 8 Külön kiegészítés, melyet Csonka Jenő lelkész készített és küldött el 1944. augusztusban. 9 Pázmándy Endre 1839. november 30-án Kömlődön (Komárom vm.) született. 1855-1865 között Pápán tanult. Balatonfüreden 3 évig akadémikus rektor volt. 1868-1871 között segédlelkészkedett Vilonyán, Tótvázsonyban, majd Felsőörsön. Az 1871. évi Székesfehérváron tartott közgyűlésen szen­telték lelkésszé. 1871-től 1885-ig Öcsön szolgált, majd 1885-től 1892-ig Magyarbarnagon végzett lel­készi szolgálatot. Felesége Csonka Júlia volt. 1892. október 20-án hunyt el 53 éves korában. DREKK 0.394t. 165. TtREL I. 8. d. 7. Felsőörs. 1.4,14. d. 8. Magyarbarnag. 36. d. 9. Öcs. 1.2,17-18. d. 11. Szent- gál. II. 6. Tótvázsony. 3, 44. Téves visszaemlékezés! Nem volt soha kömlődi lelkész, feleségét, Csonka Ferenc szentgáli lelkész lányát pedig nem Lillának, hanem Júliának hívták. Julianna Lilla Pázmándy lánya volt.-654-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom