Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye ben. A lelkészi és tanári pálya közt ingadozva végül is bölcsésznek mentem Pécs­re, de fél esztendő elég volt ahhoz, hogy megtudjam egész biztosan, hogy teoló­gusnak kell lennem. 1932-ben már a pápai teológiai akadémiára iratkoztam be, ahol 1936 szeptemberében első lelkészképesítő vizsgálatot tettem. Ugyanekkorra elnyertem az utrechti egyetemen a Stipendium Bernhardinumot, s ettől fogva három éven át az utrechti egyetem teológiai fakultásának voltam hallgatója. E három év alatt rövidebb-hosszabb időt töltöttem az amsterdami, kampeni, marburgi és heidelbergi teológiákon is, kizárólag újszövetségi tanulmányokat folytatva, főként azzal a gyakorlati céllal: hogy kell „a régi írást” úgy megérteni, hogy az ”új” legyen a mi számunkra? - azaz: mit mond a Szentírás nekünk ma? Lelkészi oklevelemet 1938. szeptember 8-án nyertem el Pápán, ugyanott 1939. szeptember 12-én teológiai magántanári vizsgát tettem, s a főiskolai tanári kar által teológiai széniorrá választattam, majd az igazgatótanács a református tanítóképző leánylíceum óraadó vallástanárául rendelt (1939. IX. 13. óta tanítok itt), mint széniornak pedig kötelességem volt a pápai nem-református iskolák vallásóráinak ellátása. 1941. szeptember 1-től nőnevelő intézeti helyettes vallástanárként működ­tem, majd 1942. október 16-án középiskolai vallástanári vizsgát tettem Kolozs­várt, melynek birtokában a kerületi közgyűlés október 22-én a közben megszer­vezett nőnevelő intézeti vallástanári tanszék rendes tanárává választott. Mint tanár főként a bibliaköröket tartom olyan „helynek”, ahol növendékeim életét megismerem, és őket Krisztushoz közelebb juttathatom. Önállóan megjelent munkáim: Barth küzdelme az evangéliumi szabadságért. Pápa, 1936. A Hegyi Beszéd magyarázata (teológiai magántanári dolgozat). 1939. A Hegyi Beszéd magyarázata (2. kiadás) 1942. Péter apostol első levelének ma­gyarázata. 1942. Életcélomnak látom a Biblia újszövetségi könyveinek korszerű megszólaltatását. Családi életem főbb eseményei: házasságkötésem Bálint Emerencia farkas- gyepüi tanítónővel171 Farkasgyepün 1941. július 6-án, kisfiam: Géza születése Pápán 1942. június 28-án. Medgyasszay Vince nyugalmazott püspök Születtem a Veszprém vármegyei Csajág községben 1868. évi január hó 13-án. Szüleim voltak: Medgyasszay Zsigmond földbirtokos és Baditz Klára, régi ma­gyar nemesi családból származottak. Házasságot kötöttem Balatonkenesén 1896. évi május hó 28-án Szánthó Júliával, Szánthó Lajos községi jegyző és Soós Júlia református vallású leányukkal. Házasságunkból négy gyermek született: Ilona, 171 Bálint Emerencia a kecskeméti Madas árvaházban nevelkedett, ott szerzett 1928-ban tanító­női oklevelet. Farkasgyepűn, az Országos Gyermekvédő Liga dr. Vass Józsefről elnevezett üdülőtele­pén és az erdei iskolában lett helyettes tanítónő. DREL I. 1. a. 1930. 78 (208. pont) DREL II. 35. a. 1930. 56. Dunamelléki Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyvei. 1928. 56-57 (62. pont). DPL 1930. 186.-621-

Next

/
Oldalképek
Tartalom