Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

bér 7-én. Az első félévet Berlinben, a másodikat Marburgban töltöttem.158 159 Főleg germanisztikával és filozófiával foglalkoztam, de meghallgattam a teológiai tanárok óráit is. Berlinben a vallási megmozdulásokat és a szekták életét is figyelemmel kísértem. Németországból kész doktori disszertációval tértem haza. Ekkor szakvizsgái engedélyt is kaphattam volna, azonban a magyar vizsgái anyag és a szakdolgozat miatt még egy évet Kolozsváron töltöttem, s 1914 májusában szakvizsgát, s utána doktori vizsgát tettem. Ezután mindjárt kimentem a lipcsei egyetemre, ahonnan augusztus elején Angliába akartam utazni tanulmányútra, tervemet azonban a háború meghiúsította. 1914 szeptemberében a miskolci református gimnázium helyettes tanára, 1916 szeptemberében a kunszentmiklósi református gimnázium, 1917 szeptemberében a pápai református gimnázium rendes tanára lettem. 1929. szeptember óta a pápai református teológiai akadémia filozófia-pedagógia tanszékén működöm. 1920-ban feleségül vettem Fábián Tóth Bertát, a nőnevelő intézet zongoratanárnőjét.160 Három gyermekem van: Berta, Irénke, Zsolt.

Irodalmi munkásságom:

Önállóan megjelentek: Humboldt Vilmos Nyelvbölcselete. 1914. (doktori disz- szertáció). A német ideálizmus és a háború. A modern gimnázium. 1924. Magyar nyelvtan a középiskolák számára. I—III. osztály. Mándi Márton István tudományos munkássága. 1931. Bölcseleti bevezetés. 1934. Bölcselettörténelem. 1939-40.

Fordítások: 1920-ban lefordítottam a kultuszminisztérium megbízásából Wundt: Elemente der Völkerpsychologie című munkáját, de a miniszterváltozás után a munka kéziratban maradt. Megjelent: Bohatec: Kálvin művelődéstörténeti jelentősége. 1932. Keller: Az ökumenikus mozgalom mint teológiai probléma.

1933. Bohatec: Isten szuverénitása és az állam Kálvin tanításában. 1936.

Tanulmányaim, cikkeim, könyvismertetéseim a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg (a sorrend nagyjából az időrendnek is megfelel): Sárospataki Ifjúsági Közlöny,161 Sárospataki Református Lapok,162 163 Sárospataki Hírlap,161

158 A berlini egyetemre 1912. november 4-én iratkozott be, és 1913. március 29-ig tanult ott. A marburgi egyetemnek 1913. április 21. és 1913. augusztus 2. között volt hallgatója. SZÖGI 2001.184

(2757. sz.), 439 (8847. sz.).

160 Fábián Tóth Berta 1918-1920 volt a Nőnevelő Intézet bentlakó zenetanára, zongoratanárnője. DREL1.1. a. 1918.34. Pápai Református Nőnevelő Intézet értesítői. 1920/21.7. DPL1918.174,178.

161A Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1884 és 1948 között havonta jelent meg. A sárospataki kollégium szobáiból indult, diákok szerkesztették. A hírek, közlemények anyagát leginkább a kollégiumi életből vették. Irodalmi próbálkozásokat is közölt. 1948-ban további megjelenését nem engedélyezték. Pótlására adta ki a Sárospataki Református Lapok a Református Ifjú című melléklapot. FÜLÖP 1964.115-119.

162 A Sárospataki Református Lapok 1905-1948 között jelent meg hetente, illetve kéthetenként. Alcíme szerint a Tiszáninneni Református Egyházkerület és a Sárospataki Főiskola közlönye volt. 1919-1921, valamint 1944 októbere és 1947 között kiadása szünetelt. Felelős szerkesztője és kiadója Zsindely István, Rácz Lajos és Marton János, főszerkesztője Radácsi György és Révész Kálmán volt. FÜLÖP 1964.120-121.

163 A Sárospataki Hírlap 1916 és 1929 között hetenként megjelenő társadalmi és közgazdasági vegyes tartalmú hetilap volt. Felelős szerkesztőként Gulyás József, Hodossy Béla és Kiss Sándor jegyezte. FÜLÖP 1964.115.-619-