Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

2400 pengő állami segélyt kieszközölni, az anyag beszerzése és helyszínre hozatala, valamint segéderő beállítása teljes egészében az egyházra hárult. S bár e sűrűn megismétlődő súlyos kiadások az egyházközség anyagi erejét nagymértékben igénybe vették, és az egyházi adózás terén bizonyos mulasztások történtek is, azért a lelkiélet terén a krisztusi szeretet szép és mély meleg hangjával hanyatlás egyáltalán nem mutatkozott.

Bár a volt világháború, s ennek következtében a nevelő apáktól megfosztott gyermekek, majd később felnőttek életében, mint mindenütt, úgy itt is bizonyos vallásos hanyatlás mutatkozott, azonban az idő, az életkörülmények, megkétszereződött vallásos munka lassan-lassan ezeket kiküszöbölik. Reméljük, hogy Isten segedelmével a vallásos élet fáklyája teljes fényben ég és ragyog. Reméljük, hogy a költő szavaival élve, és ezzel együtt be is fejezve szűkre szabott és rövid alázatos jelentésemet:

„Lesz még egyszer ünnep a világon, Zengsz ó költő, s visszhangzik szavad.

Lesz virág a fán, gyümölcs az ágon, S nép, erényben boldog és szabad!”94

NYÁRÁD Kiss Zoltán lelkész

Születtem Kákicson, Baranya vármegyében, ahol édesatyám, a Felsőnyéken Kis István és Földesi Rebeka földműves szülőktől 1843-ban származott, s gimnáziumot és teológiát végzett Kiss József lelkipásztor volt.95 Édesanyám a régi lelkipásztori (Munkácsy, Héregi, Burgyán, Kálmán) ősök leszármazottja, a szaporcai parókián Munkácsy Albert és Héregi Máriától 1855-ben született Munkácsy Mária.96 Az én születésem ideje 1885. október 12.

Két kis bátyám volt akkor már, akik 1886. májusában torokgyíkban egy hét alatt elhaltak. Utánam még négy testvér született.

94 Sántha Károly (1840-1911): evangélikus lelkész és költő. Középiskoláit Kecskeméten és Sopronban, a teológiát Pesten végezte. 1866-tól Sárszentlőrincen, majd Tolnanémedin, Sandon, Várpalotán lelkészkedett. 1876-ben visszatért Sárszentlőrincre, és ott volt lelkész haláláig. Több verseskötete jelent meg, a Petőfi-kultusz lelkes ápolója volt. Németh József az ő Lesz még egyszer ünnep a világon című versének első négy sorát idézi. SZINNYEI1891-1914. XII. 161-163.

95 Kiss József lelkipásztor 1871-1873 között a gyönki gimnáziumban tanított latint, könyvtárnok is volt. 1873-tól Szólódon, 1876-tól Miszlán, 1878-tól Óidon, 1880-tól Kémesen volt segédlelkész. Az 1881. május 15-én Budapesten tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték fel lelkésznek. Az 1913. év végéig szolgált Kákicson. 1914. január 1-vel vonult nyugdíjba. Egyetemes Névtár. 1911. II. 72.1912. 1913-15. 24. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve. 1872. 28. 1873. 30. 1874.19,21,46.1875.14.1876.27.1878.31.1880.29.1881. 8,12. KÁLMÁN 1905.98,104.

96 Munkácsi Albert 1821. november 19-én született Harkányban, apja Munkácsi Dániel református lelkész volt. Középiskolai tanulmányait Kiskunhalason, majd felsőbb teológiai tanulmányait Kecskeméten végezte. 1844-ben tette le lelkészi vizsgáit. Segédlelkészi szolgálatának állomásai: Ireg, Dunapataj, Solt, Foktő. 1847-től apja mellett helyettes lelkész, majd 1848 tavaszától rendes lelkész volt Szaporcán. Az 1848/49. évi szabadságharcban részt vállalt írásaival, társadalmi szerepvállalással, de fegyverrel is. 1849 szeptemberében lelkészi állásából felfüggesztették, letartóztatták, elítélték. 1850. júniusban kegyelemmel szabadult, akkor újból elfoglalhatta lelkészi állását. 1870-ben a felsőbaranyai egyházmegye esperesévé választotta, ezt a hivatalt 1872. decemberig töltötte be. 1877. február 23-án hunyt el. NÉMETH 1956.81-82,91. ZOVÁNYI1977.194.-594-