Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

tüdőcsúcshurutom annyira elhatalmasodott, hogy komolyan aggódtak életemért. Három hónapi betegszabadságot kaptam, melynek végeztével annyira meggyógyultam, hogy Kis József esperes úr kihelyezhetett helyettes lelkésznek Mihályházára 1926. szeptember 1-én. Teljes egy évig Fazekas Józsefnek, egyházmegyénk nesztorának 1927. szeptember 1-én bekövetkezett haláláig szolgáltam itt, s ekkor áthelyezést nyertem Cseténybe mint segédlelkész Bállá Endre mellé. Még ez év novemberében egyhangú meghívással mihályházai lelkipásztorrá választottak, Jakab Áron esperes úr 1927. december 4-én iktatott be hivatalomba, s azóta megszakítás nélkül a mihályházai gyülekezet rendes lelkésze vagyok.

1932-ben nyertem tábori lelkészi kinevezésemet, s az országgyarapodás mindhárom évében behívtak katonalelkészi szolgálatra. 1938-ban a székesfehérvári, 1939-ben a komáromi, 1940-ben pedig a budapesti Gyáli úti honvéd helyőrségi kórházak vezető protestáns lelkésze voltam, az előbbi kettőnél egy, az utóbbinál pedig négy hónapig. Ez idő alatt mihályházai gyülekezetemben Bujáky Miklós mezőlaki lelkipásztor, a nemesszalókiban pedig Kiss Zoltán nyárádi lelki- pásztor volt a beszolgáló helyettesem.

1928. január 4-én nősültem, feleségül véve Kovács Lenkét, Kovács Miklós nyárádi igazgatótanító, a pápai egyházmegye tanítóegyesületi elnökének és az országos református tanítóegyesület alelnökének83 20 éves leányát. Boldog házasságunkból három gyermek született, úgymint László Pál 1929. április 29-én, meghalt 1930. március 11-én; László Lajos született 1931. április 7-én, és Judit Lenke született 1934. február 22-én. Ez az utóbbi két gyermekünk él.

Hat éven keresztül voltam körlelkész, s ez idő szerint az egyházmegye nyugdíj intézeti bizottságának és közalapi bizottságának tagja és jegyzője vagyok.

Szépirodalmi és egyházirodalmi munkásságot fejtettem ki. Cikkeim, írásaim jelentek meg a „Lelkészegyesület”-ben, Dunántúli Protestáns Lapban, a Napkeletben,84 85 a Magyar Otthonban,80 a Pápai Hírlapban,86 a Balatonfüredben,87 Új

83 Kovács Miklós 1902-1903 között Adásztevelen másodtanító volt, 1903-tól tanított Nyárádon. 1937-ben vonult vissza, ez alkalomból miniszteri elismerésben részesült. DREL II. 35. a. 1938. 25. TÓTH 1927.15,70. NOVÁK 2003.72,137.

84 A Napkelet 1923. januártól 1940. augusztusig a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg. A kezdetektől 1937-ban bekövetkezett haláláig Tormay Cecile, majd Kállay Miklós volt a főszerkesztője. TÓTH-BARBALICS 2004.238.

85 A Magyar Otthon 1926. április és 1932. január között megjelenő szépirodalmi, társadalmi és kritikai hetilap volt. 1926. május és 1929. január között nem jelent meg. Farkas Rezső és Nyáry Andor szerkesztették. PÉTER 2000.1391.

86 A Pápai Hírlap 1903-1944 között jelent meg. Főszerkesztője Kőrös Endre és Szűcs Dezső volt. Részt vett még a lap szerkesztésében Borsos István, Hoffner Sándor, Kapi Béla, Köveskuti Jenő, Réthei Prikkel Marian és Weltner Sándor is. Megalakulásakor hetenként, majd hetente kétszer, végül újból hetenként jelent meg. NAGY 1957.66-67.

87 A Balatonfüred politikai, társadalmi és gazdasági hetilap volt, 1920 és 1944 között jelent meg. A Balatonfüredi Járási Polgárszövetség és a Balatonfüredi Gazdakör hivatalos lapja volt. Szerkesztői közé tartozott Héjj Imre, Országh Pál, Luttor Ferenc, Szőke László és Baán László. NAGY 1957.19.-590-