Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

nők,56 s dr. Bartók Jenő lelkipásztor.57 Ezeknek áldott munkája sem tudta azonban bennem elnyomni a világháború benyomásait, melynek eredményeképpen elhatároztam, hogy katona leszek. Édesapám nagy könyörgésre beleegyezését adta, s én 1918 nyarán beadtam kérvényemet a nagyváradi honvédhadapród iskolába. Túlestem az orvosi vizsgálatokon, és megkaptam a felvételi vizsgálatra szóló behívómat, amikor anyai nagyanyám erélyes intervenciójára vissza kellett lépnem, és le kellett mondanom a katonai pályáról. Közben édesapám ismét megnősült, s feleségül vette Lévay Ilona munkácsi állami óvónőt, akiben áldott jóságú második anyát kaptunk.

Miután a katonai pályáról le kellett mondanom, 1918 őszén beiratkoztam a munkácsi gimnázium V-ik osztályába. Közben megtörtént az összeomlás, s a háború befejeződött. 1919 tavaszán Kárpátalját megszállták a csehek. Egy évig éltünk cseh megszállás alatt, és apámat, miután a hűségesküt nem tette le, 1920 áprilisában kiutasították. Ekkor következett be életemben a nagy fordulat. 1920 májusában Debrecenbe érkeztünk. Édesapám azonnal elvitt Karai Sándor gimnáziumi igazgatóhoz,58 aki neki is tanára volt valamikor, és ő azonnal felvett mint magántanulót a VI. osztályba. Júliusban levizsgáztam, és szeptemberben mint nyilvános tanuló a VII. osztályba iratkoztam be.

A VII-VIII. gimnáziumi osztályokat Debrecenben jártam. <Az> S. Szabó József vallástanár, későbbi igazgató59 által megteremtett ifjúsági gyülekezetben sokat munkálkodtam. Ebben a két utolsó gimnáziumi esztendőben hónapról hónapra erősödött bennem a vágy a lelkipásztori pálya után. Megfogott az ősi kollégium szelleme, a coetus légköre, a legáció, hiszen már VII-es koromban legációba mentem. De volt még egy élményem, mely véglegesen döntött sorsom- életem felől. Édesapámék az akkori lehetetlen lakásviszonyok következtében nem kaptak városban lakást sehol. Mivel vagonlakók nem akartunk lenni, egy kis felső-szabolcsi faluban, Gyulaházán kötöttünk ki. Ott laktunk két esztendeig. Ott

56 Nagy Lajos református lelkész, hitoktató, a vármegyei levéltár vezetője, megyei tisztviselő, a városi képviselőtestület tagja. TAKACS 2001.99,108.

57 Bartók Jenő 1869. július 4-én Sárközújlakon született. Teológiát Debrecenben, bölcsészetet a kolozsvári egyetemen tanult. 1894. október 31-én iratkozott be a hallei egyetemre. 1897-től Nyíregyházán lett lelkész. Egyházmegyei levéltárnok, a missziói bizottság tagja, majd egyházmegyei tanácsbíró is volt. 1944-ben nyugalomba vonult. Egyetemes Névtár. 1911. II. 125.1912. 239, 240, 242.1913- 15.160,161.1930-32.160.1935.177.1941. 218, 219, 221. SEBESTYÉN 1928. 208. ZOVÁNYI1977. 54. SZÖGI 2001.282 (4951. sz.).

58 Karai Sándor Szentesen született, tanulmányait is ott kezdte, majd a debreceni főgimnáziumában érettségizett. A budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen tanult, tanári diplomát is szerzett. Matematika-fizika szakos tanár lett. 1884-től tanított Debrecenben, 17 évig igazgató, 13 évig kollégiumi igazgató is volt. 1936-ban hunyt el. KÁNTOR 1986.55-59. KÁNTOR 2007. 56-60.

°9 S. Szabó József 1862. augusztus 15-én Serkén (Gömör vm.) született. Tanulmányait Rimaszombaton és Sárospatakon folytatta, majd 1889-ben a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1889-től egy évig tanár volt Karcagon. 1890-től Naprágyon, 1892-től Rimaszombaton, 1893-tól Kisújszálláson működött lelkészként, majd 1894-től Debrecenben tanított, kezdetben a görög-latin, majd a vallástan tanszéken. 1922-ben az intézmény igazgatója lett. 1929-ben vonult nyugdíjba. 1902- től az Országos Református Tanáregylet főtitkári, majd 1927-től társelnöki tisztét is betöltötte. 1944. október 19-én hunyt el Cegléden. ZOVÁNYI 1977. 563-564. CSOHÁNY 1988. 225-226. MARKÓ 2001-2007. VI. 54-55.-582-