Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

kácson jártam. Meg kell emlékeznem azokról, akik elemista koromban tanítottak, és fejlődő gyermeki lelkemre nagy hatással voltak. Apám nénje, Kovács Ambrusné, Madar Júlia tanított meg a betűvetésre. A második osztályban Tóth Lajos rektor,48 49 aki megkedveltette velem a zsoltárokat. Dávidházy János kábái lelkész, a debreceni egyházmegye esperese50 is szeretettel foglalkozott velem, a kis elemistával. Szolyván, ahol nem volt református egyházközség, az állami iskolában egy református tanítónak a keze alá, Gönczy József tanító osztályába kerültem. Szolyva Munkácshoz tartozó szórvány lévén, ő tanított hittanra is. Meleg emlékezés fűz negyedik osztályos hittantanítómhoz, Gacsályi József munkácsi kántorhoz51 is, és a beregi egyházmegye akkori espereséhez, Süttő Kálmán munkácsi lelkipásztorhoz52 is. Ezeknek áldott magvetése nyomán derengett fel legelőször bennem halványan a gondolat, hogy „pap” leszek.

1914 szeptemberében iratkoztam be az első gimnáziumba Munkácson. Akkor már dühöngött az első világháború. Nem akarom részletezni ezeket a háborús éveket, melyek magától értetődően kitörülhetetlen nyomot hagytak fejlődő gyermeki lelkemben, csak annyit jegyzek meg, hogy mint kis diák vöröskeresztes kisegítő szolgálatot teljesítettem a munkácsi üdítő állomáson, majd a munkácsi katonai barakktelep suszterájában több diáktársammal együtt 1918 nyarán.

1916-1918-ig édesapámat szolgálati érdekből Nyíregyházára helyezték át, és így én két évig a nyíregyházi evangélikus gimnázium tanulója is voltam.

Munkácson Tariska Gábor,53 Szeles Sándor,54 Hézser Lajos55 segédlelkészek, majd Bertók Béla lelkipásztor, a későbbi kárpátaljai püspök voltak gimnáziumi hitoktatóim, Nyíregyházán Nagy Lajos felszentelt lelkész, vármegyei levéltár48 Tóth Lajos az 1910-es évek elején a kábái elemi iskolában tanított, és az énekkar vezetője is

volt. Egyetemes Névtár. 1911. II. 71.1912.225.

50 Dávidházi János 1842. május 22-én született Gyomán (Békés megye). Középiskolai tanulmányait Hódmezővásárhelyen, majd Debrecenben végezte, 1859-ben Nagyváradon érettségizett. A teológiát Debrecenben hallgatta. Három évig Kábán volt rektor, majd Zürichben tanult. Hazatérte után Csatáron, Pocsalyon, majd 1884-től Kábán szolgált lelkészként. 1880-tól 1920-ig a debreceni egyházmegye esperese volt. Egyetemes Névtár. 1911. II. 71.1912. 225.1913-15.150. SZINNYEI1891- 1914. II. 659-660. ZOVÁNYI1977.142.

51 Gacsályi József munkácsi kántor az 1837-ben alapított református „Éneklő Karnak” a vezetője volt az 1910-as években, „a cseh világban Magyarországra repatriált”. POPOVICS 2005.

62 Sütő Kálmán munkácsi lelkipásztor 1894-1914 között volt a beregi egyházmegye esperese. ZOVÁNYI 1977.70.

53 Tariska Gábor lelkipásztor 1890-ben született. 1911-től Kajdanón szolgált kisegítő segédlelkészként. 1912-től Munkácson hitoktató lelkész, majd Kölesén, 1935-1941 között Pácinban lelkész. Egyetemes Névtár. 1912.213.1913-15.143.1930-32.170.1935.130.1941.156. SEBESTYÉN 1928.210.

54 Szeles Sándor 1886-ban született. 1911-től Munkácson hitoktató lelkész lett. 1914-ben mint beregdaróci lelkész vonult be a debreceni főiskolai internátusba, mivel betegápolói tanfolyamra jelentkezett, hogy a betegszállító vonatokon szamaritánus szolgálatot végezhessen. Még 1941-ben is Beregdarócon szolgált. Egyetemes Névtár. 1911. II. 112. 1912. 214. 1913-15. 143. 1930-32. 143. 1935. 158.1941.193. SEBESTYÉN 1928.202. PEIL 1914. 689.

55 Hézser Lajos 1892-ben született. 1917-től volt rendes lelkipásztor. Kb. 1922-től Gelénesen szolgált. Egyházmegyei pénztárnok is volt. Egyetemes Névtár. 1930-32.142,143.1935.158.1941.194. SEBESTYÉN 1928. 202.-581-