Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Pápai Egyházmegye

Pápai egyházmegye

Adorjánházához nagykiterjedésű szórványterület tartozott: Celldömölk és Kemenesalja vidéke egész Sárvárig. Az egeraljai új templom megépülése után e szórványterület gondozásának megszervezését tűztem ki célul. E terv kivitelét megakadályozta az 1914-18. évi világháború. A világháború után újra felvettem az e célra irányuló munkát. Sikerült megszervezni hosszas előkészítés után 1924-ben a Celldömölk és vidéke fiókegyházat, melybe bekapcsoltuk az egész Kemenesalját. Koltay Vidos Dániel evangélikus egyházmegyei felügyelő, egyben a nemesdömölki evangélikus gyülekezet felügyelője16 kezdeményezésére a nemesdömölki evangélikus gyülekezet évenkint négy alkalomra átengedte templomát református isteni tisztelet tartására. Ilyen istentiszteleti alkalmakkor az egész vidék reformátussága bejött a templomba, s ezek voltak a kemenesaljai szórvány reformátusoknak a testvéri találkozói. Egy év alatt ez a szórványrefor- mátusság megérezte az eggyé tartozást, és mindig szívesebben fizette az önként megajánlott egyházi adót, hogy a fiókegyház fejlődhessék, és a szétszórt csontokból életképes gyülekezet elevenedhessék fel. Nagyon éreztem, hogy ez még nem elég. Hiányzott a hívek rendszeres látogatása, az iskolákban, különösen Celldö- mölkön a vallásoktatás. Az elég sok dolgot adó kettős gyülekezetem mellett nem tudtam végezni ezeket. Úgy próbáltunk segíteni, hogy a fiókegyházat 1930-ban átcsatoltuk Pápához, ahova ugyan messzebb esik, mint Adorjánházához, de a vasúti közlekedés kedvező volta miatt sokkal könnyebben megközelíthető. Emellett Pápán sok lelkészjellegű egyén volt, akik a celldömölki szolgálatra készséggel vállalkoztak. így legalább a celldömölki iskolákban a vallásoktatás megoldódott. Ettől fogva Pápa gondozása mellett fejlődött tovább a fiókegyház a megindított irányban. Ma már temploma s állandó segédlelkésze van. A fiókegyház megszervezésében nagy segítségül volt Horváth István szállodás és Tóth Miklós királyi járásbíró. Az előbbi gondnoka, az utóbbi főgondnoka lett a megalakult fiókegyháznak.

1920-ban az egyházmegyei közgyűlés egyházmegyei számvevővé választott. Ebben a tisztségben elég nehéz feladat várt reám. A kommunizmus hatása alatt több egyházközség háztartási egyensúlya megbomlott, egyes helyeken díjlevél- csonkítások történtek. Ezeket rendbe kellett hozni. Kiss József esperes magával vitt az egyházlátogatásaira, s a legtöbb ilyen természetű bajt a helyszínen orvosoltuk. Pár év alatt minden egyházközségünk rendbe jött, s minden díjlevél cson- kítatlanul érvényben volt. 1927-ben egyházmegyei főjegyzővé és tanácsbíróvá választottak a presbitériumok, 1935-ben egyházkerületi tanácsbíró lettem, 1940- ben a Jakab Áron lemondásával megüresedett esperesi tisztségre választottak meg az egyházmegye presbitériumai.

Én nem tettem semmit. Mindent Isten cselekedett, egyedül Övé a dicsőség.

Adorjánháza, 1943. november 19.

Végh János református lelkipásztor

16 Koltai Vidos Dániel 1921-től 1946-ig volt a celldömölki evangélikus gyülekezet felügyelője. KEVEHÁZI2011.613.-564-