Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye re. Eszményem nem a szervezésben nagy aktivitást kifejtő lelkipásztor, hanem az írásba alaposan elmélyülő, híveiért külön-külön imádkozó, személyes lelki­gondozást, illetve személyes evangelizálást végző lelkipásztor, aki nem statiszti­kai adatokban, nem összejövetelekben és konferenciákban, hanem élő lelkekben gondolkozik. Adjon az Isten kegyelmi időt, hogy ebben a munkában hűségesebben sáfár - kodhassam! Döbrőssy Lajos szombathelyi lelkipásztor ZALAEGERSZEG Bertha Ferenc lelkész A Zemplén megyei Nagyrozvágy községben születtem 1904. november 5-én, ahol atyám a Hangya üzletvezetője volt, nagyszüleiül pedig ugyanitt jobb módú kisgazdák. Mindkét nagyapám hosszú ideig presbiter, egyik 50 évig egyfolytában. Mire elemi iskolába kerültem, édesapám hasonló állásra a nagyobb és gazdagabb Szabolcs megyei Dombrád községbe került, így két testvéremmel e Tisza-parti községben növekedtem fel. A világháború mint 10 éves gyermeket talált, még a 11. évet sem töltöttem be, mikor apám hősi halálának híre az árvaság tövisét szúrta szívembe. Különös gondosságú édesanyám keményen állta apám helyét foglalkozásában is, és kitartóan küzdött gyermekeiért. A közeli Kisvárda község állami gimnáziumába88 kerültem testvérbátyám után én is, a gimnázium III. osztályába. Szüleim volt jó lelkipásztora: Janka Károly, későbbi egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő, esperes89 tanácsára Sárospatakon iratkoztam be, s itt is maradtam, amíg az érettségin túl nem estem. Mint apró pataki mendur90 kényszerűségből megtanultam a magam önállóságának lábán járni. Magam írogattam a kedvezmények iránti kérvényeket, tanév elején a diák­gárdákban91 magam kerestem meg lakásomat, vásároltam könyveimet, szeptem­88 A kisvárdai állami főgimnázium 1911-ben kezdte meg működését. 1922-ben vette fel Bessenyei György nevét. 1925-től reálgimnáziumként működött, 1935-ben Kisvárdai Állami Bessenyei György Gimnázium lett a neve. 89 Janka Károly 1872. december 19-én született Mádon (Zemplén vm.). A középiskolát Mádon és Sárospatakon, a teológiát szintén Patakon végezte. Tanulmányai elvégzése után Sárospatakon segéd- lelkészkedett, majd Sátoraljaújhelyen, 1898-tól Kovácsvágásán, Homonnán, 1908-1916 között Nagy- rozvágyon, végül Cigándon szolgált. 1938-1940 között az alsó-zempléni egyházmegye esperesi tisz­tét is betöltötte. VIDOR 1921. 69. BAJÁN 1922. 284. LENGYEL-VIDOR 1922. 97. FREISSBERGER 1927.128. ZOVÁNYI1977.22. UGRAI2005.29. 90 A mendur a szegényebb néposztályból való alsóéves kisdiák elnevezése a sárospataki kollégi­umban, a mendikáns (=koldus, kéregető) szóból torzult. KOMÁROMI 1926.237. 91A sárospataki református kollégium diákságának csak egy kis része fért el az épületen belül ta­lálható internátusokban. Igen sokan laktak magánházaknál, a tehetősebbek többedmagukkal szobá­kat béreltek. Ezek a házimunkák elvégzésére élelmezés fejében inasnak maguk mellé vettek egy-egy szegény sorsú kisdiákot is. Az élelmiszer-nyersanyagot a diákok otthonról hozták, ebből a háziak főztek a számukra naponta meleg ételt, akik sokszor a főzés és lakás fejében maguk is a diákok koszt­ján éltek. Ezeket a külső diákszállásokat nevezték a XIX. század végétől gárdáknak. BENDA 1981.94.-552-

Next

/
Oldalképek
Tartalom