Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

1783-ban esperesi megbízásból megszervezte a 150 évig megszűnt gyülekezetét, utóbbi pedig 1811-től 15-ig, amikor ifjan elhunyt.

Eszerint tehát 1892-ben kezdődött rendes lelkészi működése, melyet azzal kezdett meg, hogy a rendes lelkészi munkák mellett átvette a tanítótól az ismétlő iskolások vallásoktatását, a konfirmandusok előkészítését, melyeket korábban általában tanítók szoktak végezni, és megkezdte a vallásos estélyek, ismeretterjesztő előadások rendezését. Sőt még ebben az évben megalakította a gyülekezeti olvasókört is, melynek fontosságát az is tanúsíthatja, hogy már megérte fennállásának félszázados évfordulóját is.

Az olvasókör egyelőre az iskolában kapott elhelyezést. A kör ifjú tagjai által rendezett műkedvelő előadások jövedelméből, önként felajánlott adományokból és díjmentes fuvarozásokból azonban 3 év múlva már felépült a szükséges hajlék, mely más célú összejövetelekre is alkalmasnak bizonyult.

Csakhamar ezután egy nagy szükséglet kielégítése is várt elintézésre. Tekintettel ugyanis az iskola növendékeinek állandóan túl magas, százat is meghaladó létszámára, szükségessé vált egy második tanítói állás megszervezése, és ezzel együtt egy új iskola felépítése, mert a volt nagy tantermet tanítói lakássá lehetett átalakítani. 1897-ben tehát megszerveztetett a második állás, melyre első rendes tanítónak Johanovits Jusztina öcsödi lakos óvónőt választotta meg az elöljáróság, és az új iskola is felépült közalapi kölcsönből és helyi hozzájárulással. A tanítónő utóbb Rábai Zsigmond takarékpénztári könyvelő felesége lett.58

Még egy másik fontos ügy is elintézésre várt. Tekintettel ugyanis a már korábban Körmendhez csatolt Szentgotthárd szórványnak egyházi fejlődésére, mivel újabban ott iskolaszanatórium09 is létesült, tehát a lelkészi munka megszaporodott, szükségessé vált a körmendi gyülekezetnek állandó káplántartó hellyé szervezése, ami 1924-ben sikerült is, a szórványt pedig a lelkész fiókgyülekezetnek alakította meg.

1892-ben történt meg a lelkész házasságkötése Pápán október 11-én, nőül vevén Török Vilma okleveles polgári iskolai tanárnőt, Török János Marcal társulati60 és pápai mérnök61 és Raits Zsófia szüléknek Szentesen született 23 éves

1908. 436. SZABÓ 1929.169, 302-303, 339. BECK 1935. 23.134 (Kisasszondon 1807-1808 között!). PATAKY1990.166. PATAKY1992. 314.

58 Rábai Zsigmondné Johanovich Jusztina óvónőt 1898. október 30-án választotta el a gyülekezet a II. tanítói állásra oly feltétellel, hogy megszerzi a tanítói oklevelet, amit 1901-ben teljesített is. 1904/1905. tanévben szülési szabadsága idején Berkesné Kreutz Margit tanítónő helyettesítette. 1926-ig tanított Körmenden. 1926-ban önként nyugdíjba vonult. DREL II. 197. a. 1927. 6. PATAKY 1993. 419,420,435.

59 Frühwald (Ettre) István dr. 1893-ban született Pozsonyban. Középiskoláit Pozsonyban végezte. Az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Az I. világháború után Köpcsényben volt orvos, egyben Zala megyei körorvos is. 1924-től dolgozott Szentgotthárdon. Az ő kezdeményezésére szervezték meg 1929-ben Szentgotthárdon az iskolaszanatóriumot tüdőbeteg gyermekek gyógyítására. SZABÓ 1932b. 359-360.

60 A Marcal-Szabályozási Társaság 1859-ben alakult meg, ami 1885-től Marcalvölgyi Vízitársulat néven működött, a Marcal szabályozási munkálatait irányította, fogta össze.

61 Török János 1834. december 20-án Hódmezővásárhelyen született. Középiskolai tanulmányait Szentesen és Szarvason, a műegyetemet Budán végezte. 1860-1861 és 1867-1875 között Szentes-536-