Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye 1783-ban esperesi megbízásból megszervezte a 150 évig megszűnt gyülekezetét, utóbbi pedig 1811-től 15-ig, amikor ifjan elhunyt. Eszerint tehát 1892-ben kezdődött rendes lelkészi működése, melyet azzal kezdett meg, hogy a rendes lelkészi munkák mellett átvette a tanítótól az ismétlő iskolások vallásoktatását, a konfirmandusok előkészítését, melyeket korábban általában tanítók szoktak végezni, és megkezdte a vallásos estélyek, ismeretter­jesztő előadások rendezését. Sőt még ebben az évben megalakította a gyülekezeti olvasókört is, melynek fontosságát az is tanúsíthatja, hogy már megérte fennállá­sának félszázados évfordulóját is. Az olvasókör egyelőre az iskolában kapott elhelyezést. A kör ifjú tagjai által rendezett műkedvelő előadások jövedelméből, önként felajánlott adományokból és díjmentes fuvarozásokból azonban 3 év múlva már felépült a szükséges hajlék, mely más célú összejövetelekre is alkalmasnak bizonyult. Csakhamar ezután egy nagy szükséglet kielégítése is várt elintézésre. Tekin­tettel ugyanis az iskola növendékeinek állandóan túl magas, százat is meghaladó létszámára, szükségessé vált egy második tanítói állás megszervezése, és ezzel együtt egy új iskola felépítése, mert a volt nagy tantermet tanítói lakássá lehetett átalakítani. 1897-ben tehát megszerveztetett a második állás, melyre első rendes tanítónak Johanovits Jusztina öcsödi lakos óvónőt választotta meg az elöljáró­ság, és az új iskola is felépült közalapi kölcsönből és helyi hozzájárulással. A taní­tónő utóbb Rábai Zsigmond takarékpénztári könyvelő felesége lett.58 Még egy másik fontos ügy is elintézésre várt. Tekintettel ugyanis a már ko­rábban Körmendhez csatolt Szentgotthárd szórványnak egyházi fejlődésére, mivel újabban ott iskolaszanatórium09 is létesült, tehát a lelkészi munka meg­szaporodott, szükségessé vált a körmendi gyülekezetnek állandó káplántartó hellyé szervezése, ami 1924-ben sikerült is, a szórványt pedig a lelkész fiókgyüle­kezetnek alakította meg. 1892-ben történt meg a lelkész házasságkötése Pápán október 11-én, nőül vevén Török Vilma okleveles polgári iskolai tanárnőt, Török János Marcal társu­lati60 és pápai mérnök61 és Raits Zsófia szüléknek Szentesen született 23 éves 1908. 436. SZABÓ 1929.169, 302-303, 339. BECK 1935. 23.134 (Kisasszondon 1807-1808 között!). PATAKY1990.166. PATAKY1992. 314. 58 Rábai Zsigmondné Johanovich Jusztina óvónőt 1898. október 30-án választotta el a gyülekezet a II. tanítói állásra oly feltétellel, hogy megszerzi a tanítói oklevelet, amit 1901-ben teljesített is. 1904/1905. tanévben szülési szabadsága idején Berkesné Kreutz Margit tanítónő helyettesítette. 1926-ig tanított Körmenden. 1926-ban önként nyugdíjba vonult. DREL II. 197. a. 1927. 6. PATAKY 1993. 419,420,435. 59 Frühwald (Ettre) István dr. 1893-ban született Pozsonyban. Középiskoláit Pozsonyban végezte. Az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Az I. világháború után Köpcsényben volt orvos, egyben Zala megyei körorvos is. 1924-től dolgozott Szentgotthárdon. Az ő kezdeményezésére szervezték meg 1929-ben Szentgotthárdon az iskolaszanatóriumot tüdőbeteg gyermekek gyógyítására. SZABÓ 1932b. 359-360. 60 A Marcal-Szabályozási Társaság 1859-ben alakult meg, ami 1885-től Marcalvölgyi Vízitársulat néven működött, a Marcal szabályozási munkálatait irányította, fogta össze. 61 Török János 1834. december 20-án Hódmezővásárhelyen született. Középiskolai tanulmányait Szentesen és Szarvason, a műegyetemet Budán végezte. 1860-1861 és 1867-1875 között Szentes-536-

Next

/
Oldalképek
Tartalom