Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

csak könnyebb, arra indított, hogy a meghívást elfogadjam. A szokatlanul nagy tél miatt azonban csak a következő év tavaszán tudtam ideköltözni. Beiktatásom

1940. március 31-én volt, melyet az egyházmegye újonnan megválasztott esperese: Fejes Gábor nagyrákosi lelkész, barabásszegi elődöm végzett. Beiktatási beszédemet a gyülekezet 500 példányban kinyomatta, s a híveknek megküldötte.

Itteni munkámat nem kis nehézséggel végeztem eleinte, mert az a körülmény, hogy elődöm minden áron vejét, Barsi Miklós szombathelyi hitoktató lelkészt40 akarta utódjának, lelkileg egy kissé megosztotta a gyülekezetét. Azóta az ellentétek láthatóan elsimultak, s ezt főleg a lelkipásztori látogatásoknak tulajdonítom. Az a három év, amit itt töltöttem, nem eredményezett megemlítésre méltó munkát, ha csak azt nem, hogy hosszas, szívós harc után sikerült a gyülekezet nőtanítóját, az előbb említett Barsi Miklós feleségét állami tanítóvá kineveztetnem, s így helyét négyévi szünet után ismét férfitanítóval tölthettük be.45 46 Megemlítem még, hogy a két iskolai tanterem közfalát eltávolíttattam, s helyére egy szétnyitható fafalat építtettünk be. Ezáltal a gyülekezet nagyobb megmozdulásaira (színielőadás, szeretetvendégség, népművelési előadás) alkalmas termet nyertünk. Ugyancsak beszereztettem az ifjúsági egyesülettel 100 darab széket.

Körmendi lelkipásztorkodásom alatt két ízben is teljesítettem katonai szolgálatot mint tartalékos tábori lelkész. Első ízben 1940 nyarán Felső-Erdély megszállásakor. Három hónapig voltam gyülekezetemtől távol mint a III/l. tábori kórház protestáns lelkésze. Megkaptam utána az erdélyi emlékérmet.47

Másodízben most teljesítek katonai szolgálatot, ugyancsak mint tábori lelkész. 1943. január 4-én hívtak be, s először a szombathelyi, majd a soproni hadikórházhoz osztottak be, június 1-től kezdve a hadtest protestáns lelkészi hivatalában teljesítek szolgálatot. Hogy meddig, egyelőre nem tudható. Katonai kitüntetéseim: Károly csapatkereszt, Világháborús Emlékérem,48 Erdélyi Emlékérem, Bolgár világháborús emlékérem49 és a Tűzkereszt.50

Házasságunkból eddig három gyermek született:

1. Olga Kornélia, Barabásszegen 1928. október 30-án. Keresztszülői többek között: Szakái Ernő adászteveli lelkész és neje, Gyömörey Irén, Szőke Károly köveskáli lelkész, Fekete Károly tornyospálcai lelkész és neje, Rácz Katalin, Var45 Barsi Miklós 1935. január 1-től volt hitoktató Szombathelyen. 1939. december 1-től 1940. március végéig helyettes lelkészi szolgálatot is ellátott. DREL1.1. u. 1. Szombathely. 1.

461943. január 1-től Sáros Mihály volt a körmendi református iskola tanítója. Egészen az államosításig, 1948. június 15-ig töltötte be ezt a hivatalt. PATAKY1993.435.

47 A erdélyi emlékérem az 1940-es második bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszacsatolt észak-erdélyi területek visszavételében résztvevő honvédség és csendőrség személyi állománya részére alapított elismerés. KENYRES 2004.130.

48 Nyilván a magyar háborús emlékéremről van szó.

49 Helyesebben: bolgár háborús emlékérem. Bulgária által 1933-ban a szövetséges erőknek (így pl. az Németország vagy Magyarország katonáinak) járó hadi emlékérem.

httD://www.turulkutatocsoport.ro/?option=com_ioomgallerv&view=detail&id=2070&Itemid=21

Bolg%C3%Al.

50 A Tűzkeresztet a II. világháborúba való belépés után, 1941. november 24-én alapították a „...háborúban való részvétel és haza védelmében szenvedett sebek... méltatására’’. KENYERES 2004.132-134.-533-