Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

nél kieszközöltem, hogy Zala vármegye egy 96 méter hosszú hatalmas, külsőre is csinos támfalat épített a templom és az iskolaépület elé, amely az épületek amúgy is impozáns formáját lényegesen emelte. Ez a támfal 5000 pengőjébe került Zala vármegyének.

A tanítói állások helyi javadalmát mindhárom iskolánál (Barabásszeg, Kus- tánszeg és Csonkahegyhát) tetemesen leszállíttattam, s ezzel tekintélyes terhet vettem le a gyülekezet vállairól.

Társadalmi téren: Állásom elfoglalásakor minősíthetetlenül rossz útjai voltak a vármegye e nyugati részének, az úgynevezett Göcsejvidéknek. Télen hónapokra el voltunk zárva a külvilágtól. Elhatároztam, hogy mozgalmat indítok az utak megjavítása érdekében. Újságcikkeztem, küldöttségeket vezettem, s amikor

1929-ben törvényhatósági bizottsági tag lettem, a megyegyűléseken állandóan felszólaltam útjaink érdekében. Fáradozásomnak meg is lett az eredménye. Pár éven belül megépítették útjainkat, nemcsak a törvényhatósági utakat, hanem a bekötőutakat is. Ottlétem alatt gyülekezetemnek minden községe kapott télen- nyáron egyformán járható bekötőutat.

Hamarosan tagja lettem az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának is, s itt is tevékenykedtem népem érdekében. Ez a magyarázata annak, hogy a Független Kisgazdapárt az 1931-es választásokon képviselőnek jelölt a zalabaksai választó- kerületben. Természetesen nem sikerült bejutnom az akkori választási rendszer mellett (nyílt szavazás), de népszerűségem szerfelett megnövekedett.43 Ettől kezdve eljövetelemig minden ügyes-bajos dolgukkal hozzám fordultak az emberek, nemcsak saját híveim, hanem a másvallásúak is. Akin tudtam, segítettem, ha másképp nem, tanáccsal. S aki igaz üggyel jött hozzám, attól sose kérdeztem, hogy milyen vallású, ügyének pártfogója lettem. Az általam végzett szívességekért - noha sokszor szinte erőszakolták rám a hálás emberek - senkitől soha semmit el nem fogadtam.

Odamenetelemkor hetenként háromszor volt postajárat. Én nem tudtam ebbe belenyugodni, s írtam egy cikket az akkor már virágját élő Budapesti Hírlapban.44 A cikk megjelenését követő második napon már ott volt a pécsi postaigazgatóság tisztviselője, azóta is mindennapos postajárat van Barabásszegen.

1939. decemberében Fülöp József lelkész nyugalomba vonulása után a körmendi gyülekezet hívott meg lelkipásztorának. A15 éves szerfelett nehéz szolgálat, de legfőképpen gyermekeim növekedése, kiknek iskoláztatása innét mégis

43 Az 1931-es választásokon a zalabaksai körzet országgyűlési képviselője az Egységes Párt (Keresztény Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt) jelöltje, Hajós Kálmán lett. Hajós Kálmán 1869. július 11-én született Győrben. Középiskoláit Nagykanizsán, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Külföldi tanulmányutak után Alsólendván, majd 1900-tól Budapesten működött ügyvédként. Zala megye politikai közéletében vett részt. Először 1910-ben választották meg a zalabaksai körzet országgyűlési képviselőjének munkapárti programmal. Az Egységes Párt képviselőjeként jutott a parlamentbe 1922-ben, 1926-ban és 1931-ben is. LENGYEL-VIDOR1931.127.

44 Az első Budapesti Hírlap 1853-1860 között jelent meg, 1860-ban Sürgönyre változtatta nevét. Budapesti Hírlap néven konzervatív napilapként Rákosi Jenő alapította újra 1881. június 16-án, 1925-ig ő volt a főszerkesztője. Kiválása után a lap egyre inkább elszürkült, majd 1938-ban megszűnt. PÉTER 2000.1737.-532-