Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Őrségi Egyházmegye
Őrségi egyházmegye Egyházi és társadalmi munkásságom. Jelenleg egyházmegyei tanácsbíró, egyházmegyei missziói előadó, egyházmegyei ifjúsági megbízott, egyházmegyei tanácstag, egyházkerületi szórványbizottsági tag, egyházi lapszerkesztő vagyok. Kercaszo- mor községben Leventeegyesületi elnök, Tűzoltóegyesületi elnök, Hangya elnök vagyok. Tagja vagyok a vármegyei leventebizottságnak, az országos sajtókamarának, az ORLE-ben titkár vagyok. A hadseregben tartalékos tábori lelkész rangot töltök be. Külső építés. 1932-től a mai napig lelkészi működésem alatt a gyülekezet egyházfenntartási célra vett 3 kataszteri hold földet, örökölt 9 kataszteri földet, és egyéb úton szerzett 5 kataszteri földet. Ez utóbbi a gödörházi fiókegyházközség iskolaalapja. Épített egy gyülekezeti bérházat, és szerzett egy úrasztali térítőt. A szerzett ingatlanok körülbelül 706000 pengő értéket képviselnek. Úgy a hagyományoknál, mint az építésnél szükség volt személyes közbenjárásomra, s az áldozathozatalnál (a bérházat adományokból építettük 1942-ben) személyes rábeszélésre. A gyülekezet szívesen hozta az áldozatot, mert érzi, hogy a jövőben különösen szükség lesz, hogy tisztán a magunk erejéből is fenn tudjuk tartani az egyházat. Belső építés. A gyülekezetnek felekezeti öntudata van. Hitbeli nagyon kevés. 12 év alatt soha senki nem jött hozzám azzal a célzattal, hogy hitbeli kérdésről beszéljen velem. Egyéb ügyes-bajos dolgukban naponta keresnek fel. Hitbeli dolgok nem érdeklik őket, a templomba járók is inkább a lelkész iránt való tiszteletből és ragaszkodásból jönnek, mint lelkűk kívánságára. Megpróbálkoztam minden missziói munkával, sok eredményt nem tapasztalok. Legfontosabb munkának a családlátogatást és a sajtót tartom. Legélénkebb az ifjúsági munka. Leg- aggasztóbb a gyülekezet fogyása. 10 év alatt 95-el halt meg több, mint született az 1387 lélekből álló (1930-as népszámlálás adata) gyülekezetből. A fogyást gyülekezetem egy részében, főleg az anyaegyházban, sikerült megállítani. Ebben Isten kegyelme legnagyobb eszköznek az egyházmegye missziói lapját használta fel. Éppen ezért nagy országos lapok helyett alkalmasabbnak tartom, ha minden tájegységnek külön missziói lapja van. A gyülekezetem minden tagjával békés viszonyban élek, de őszintén megmondom, és rámutatok mindenütt a bajokra. Hiszem, hogy más a vető és más az arató! Gyülekezetemben 3 református iskola működik. Eredménye nem áll arányban a ráfordított összeggel. Sokkal több eredményt lehetne elérni, ha az iskolákra fordított összeg missziói célt szolgálna, annak ellenére, hogy kiváló tanítók működnek benne. Hodossy Lajosné lelkészözvegy Őrihodoson születtem 1881-ben evangélikus lelkészi családból.27 Heten voltunk testvérek. 4 fiú, 3 lány. Engem tanítónőnek szántak, s 9 éves koromban Győrbe küldtek iskolába. Ott végeztem a polgári 4 osztályát, közben 1893-ban 27 Magyar József evangélikus lelkész 1874-1910 között szolgált Őrihodoson. Az ő idejében jelentős építkezések zajlottak a gyülekezetben. A falu vezetésében is fontos szerepet töltött be. TOMSIC 2005.189. GÖNCZ 2005.99,112,115.-519-
