Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Őrségi Egyházmegye

Őrségi egyházmegye

tek. Pedig néha úgy éreztem, hogy némelyikük úgy sem tud magyarul, mint én. De szólni azért nem mertem.

Az öltözetemmel is sok baj volt. Nem úgy jártam, mint az úri fiúk. Csak a felső osztályokban tűnt el a különbség.

Tanáraim közül osztályfőnököm: Móra János,4 s két református ember: Dobos Károly számtantanár5 6 és Kássa Gábor rajztanár8 mutatta meg irántam való szeretetét. Alapos tudásáért szerettük és becsültük Csíky Györgyöt.7 A többiek különös hatással nem voltak rám. De meg kell emlékeznem Kutas Kálmán evangélikus lelkészről,8 aki 5 évnél tovább a református hittant is tanította. Hozzá a tanítványi hála, most pedig a baráti szeretet is fűz.

A főgimnázium közben reálgimnáziummá változott, s így a zalaegerszegi magyar királyi állami Deák Ferenc reálgimnáziumban tettem érettségi vizsgát 1929. június 28-án.9

Érettségi után töprengtem, mit tegyek, hová menjek. Már előtte két évvel bizonyosságot akartam szerezni Istenről. Rettenetes lelki megrázkódtatáson mentem át. Végre úgy határoztam, hogy beiratkozom a teológiai akadémiára, elsősorban nem azért, hogy lelkipásztor legyek, hanem hogy lelki kérdéseimet tisztázzam.

A pápai református teológiai akadémiának az anyakönyvébe 1929. szeptember 11-én írták be a nevemet. A mi évfolyamunk kezdte az állami tanítóképzőbe való kijárást is, hogy lelkésztanítói oklevelet szerezzünk. Rengeteg órát kellett hallgatnunk. Gimnáziumi III. osztályos tanuló korom óta állandóan volt magán- tanítványom is. Emiatt néha heti 48 órám is volt. Önképzésre vajmi kevés idő

4 Móra János 1896-ban született Budapesten, görög-latin-magyar szakos diplomát szerzett, 1920-tól nyugdíjazásáig, 1957-ig tanított a zalaegerszegi gimnáziumban. 1960-ban halt meg Budapesten. NÉMETH 1996.106,133-134.

5 Helyesen: Dobos József. 1913-1926 között volt a zalaegerszegi gimnázium fizika-matematika szakos tanára. NÉMETH 1996.106.

6 Kássa Gábor Sátoraljaújhelyen született 1893-ban. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban, majd Budapesten a Magyar Képzőművészeti Főiskolában végezte. Rajztanári diplomát is szerzett. 1920-1927 között oktatott rajzot Zalaegerszegen. 1926-ban állami ösztöndíjasként járt Münchenben, Nürnbergben és Hollandiában is. Tanított Győrben, majd 1935-től Óbudán. 1961-ben halt meg. NÉMETH 1996.106.

7 Csíky György 1885. március 23-án született Versecen (Temes vm.). Középiskolai tanulmányait a fehértemplomi, majd az aradi gimnáziumban végezte. Latin-görög-magyar irodalom szakos tanári diplomát 1908-ban szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1908-1941 között volt a gimnázium magyar-latin szakos tanára. Könyvtárosi teendőket is ellátott: 1911-1923 között a tanári, 1929-1937 között az ifjúsági könyvtár őre volt. 1937-től a gimnázium címzetes igazgatója lett. 1941-ben hunyt el. NÉMETH 1996.106,130-131.

8 Kutas Kálmán 1888-ban született Győrben. A soproni evangélikus teológiai akadémián végzett. Segédlelkészként Debrecenben és Budapesten, majd lelkészként 1915-től 1928-ig Zalaegerszegen, 1928-tól 1931-ig Szegeden, 1931-től 1953-ig Szombathelyen működött. 1953-ban vonult nyugdíjba. Gazdag versírói munkásságot fejtett ki, melyet fordítási tevékenységgel is kiegészített. Több verseskötete is megjelent. 1984-ben halt meg Miskolcon. KEVEHÁZI2011.443,448,449,732,735.

9 Az intézmény 1895-1923 között Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Főgimnázium, 1923-1950 között Zalaegerszegi Magyar Királyi Állami Deák Ferenc reálgimnázium, majd 1950-től Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg néven működött. NÉMETH 1996.9-45.-510-