Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

templom286 építésére és a ferencrendi szerzetesek temploma belső renoválására is. Az új polgármester28' előtt őszintén feltártam, a mi templomunk kicsiny, azért átalakítatnunk, karzatokkal kibővítenünk, belül díszesebbé kell tennünk. Kértem az elfogulatlan lelkületét, biztosítson részünkre is lélekszám szerint megillető építési segítséget, így bátorkodtunk hozzá szentegyházunk nagyszabású átépítéséhez. Meg is ígérte a polgármester.

De a korábbi kellemetlen tapasztalás után óvatos elővigyázatossággal kellett eljárnunk, mert még életben volt a torony ledöntését és a harangok lebukását hirdető álpróféta. Most jelszava akként hangzott: a vasbeton szerkezetre szélesebben kiépített háromoldalú tágas emeleti karzat nem bírja el a terhet, és agyonnyomja az alatta ülőket. Dr. Sándy Gyula műegyetemi építészprofesszor288 289 akkori tanársegédjével, Tömböly Dénes mostani országgyűlési képviselővel"89 előzetesen felülvizsgálták a templomunk kőfundamentumát és a téglaanyagát. Biztosítottak, hogy kitűnő az anyag, elbírja a terhet. A statikai számításokat is jónak találták, és Tömböly mérnök úr megígérte, hogy a beton keverését és felrakását személyesen ellenőrzi, s ezt jelenlétemben meg is tette, sőt karzati teherbíró próbát is tartott. Kitűnően megfelelt feladatának.

A templom márványbeton pádimentumával, díszes újrafestésével, az ülőpadok újramázolásával, a karzati ülőhelyek újrafestésével és az orgonák átrakásával s két karzati oszlop közé való áthelyezésével együttesen 18500 pengőbe került. Készen volt 1932. év őszére. Örült a gyülekezet jól sikerült, megújított szentegyházunknak. Dr. Makkay Sándor akkori erdélyi püspök úr az időben városunkban járván a feleségével együtt, ők is megdicsérték. Az építkezéssel összefüggőleg azonban egy rám nézve személyileg zavaró incidens merült fel. Tudniillik az ágostai hitvallás szerint evangelizált egyház minden erejét megfeszítve igyeke286 Székesfehérvárott a belvárosi plébánia területén 1920-ban alakult ki a pályaudvar-közeli lakóövezet lakosainak külön lelkészsége, mely 1923-ra kápolnát épített. 1928-ban plébánia rangot nyert (Jó Pásztor plébénia), majd 1929-33 között épült fel - jórészt közadakozásból - temploma, a Prohászka-emléktemplom. 1932-ben plébánosa Kéri Nándor, kántora Kecskés Elek volt. SZABÓ 1932a. 30.

287 Iíj. Csitáry G. Emil 1892-ben született Székesfehérváron. Reálérettségit szintén Fehérváron tett. Egyetemi tanulmányai elvégzése után polgármesteri titkárként dolgozott, 1917-ben I. aljegyzőnek, 1920-ban főjegyzőnek nevezték ki. 1931-ben lett Székesfehérvár polgármestere, később főispán. Vezetése alatt a város fejlődése felgyorsult. Nagyarányú építkezések, a belváros mai arculata fémjelzi polgármestersége időszakát. 1931-ig dr. Zavaros Aladár volt Székesfehérvár polgármestere, akit a fegyelmi bíróság fosztott meg hivatalától. SZABÓ 1932a. 22-23.

288 Sándy Gyula (1868-1953): építészmérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a József Műegyetemen végezte 1891-ben. 1914-től 1938-ig a műegyetem épületszerkezeti tanszékének tanára volt. Nagyszámú középületet, templomot és lakóépületet épített (Nagykőrösi református templom, Moszkva téri, zágrábi és újpesti postapaloták, a Daruvári kastély), s terveivel számos hazai és külföldi pályadíjat nyert. MARKÓ V. 2004.937.

289 Tömböly Dénes a Vas vármegyei Csánig településen született 1898-ben. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumben végezte. Katona lett, részt vett az I. világháborúban, az olasz fronton harcolt. A háború után a József Műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. 1926- tól Sándy Gyula mellett tanársegédi állást viselt, 1938-ban lett adjunktus. A Technika műszaki és a Hungária társadalmi folyóiratokat szerkesztette. 1939-1944 között Győr vármegye országgyűlési képviselője lett a Magyar Élet Pártja jelöltjeként. HAEFFLER1940.347-348.-487-