Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye lább is tudatosan nem, legfeljebb a kálvinista öntudat és hagyománytisztelet nőtt bennem. Az érettségi után liberális és materiális szellemű isiiként idegenkedtem a val­lás dolgaitól. Nem is volt hitem. Mielőbb el akartam helyezkedni, önállóságra törekedtem. Arról is ábrándoztam, hogy festőművész leszek (diákkoromban sokat festettem, zsebpénzt így kerestem nyaranta), de féltem is a bizonytalan jövendőtől, el is ijesztettek, azon kívül szüleim is igen hevesen tiltakoztak ez ellen a tervem ellen, s jegyzőgyakornoknak álltam be a táci községházára. Szüle­im, nagyszüleim keserű és kiábrándult szívvel vették ezt tudomásul. De alig szól­tak hozzám. Néhai jó Kutassy Ferenc táci lelkipásztor is csalódottan nézett rám, és alig vett valamibe. Sok reményt fűztek hozzám, már VI. gimnazista koromtól sokat prédikáltam, s úgy látszik, sok reményre jogosítottam fel azokat, akik tö­rődtek velem. Még principálisom, a táci jegyző sem vette komolyan gyakornokoskodásomat, gondolván, hogy nem sokáig bírom én ki azt a pályát.187 188 Meg is utáltam a hivata­los nyelvet, hiszen Petőfi, Arany és Ady nyelvéhez voltam szokva. Megutáltam a végrehajtást és egyebeket. Három hónapi próbálkozás után bejelentettem szüle­imnek, hogy végre engedek kívánságuknak, s beiratkozom a teológiára. Lett nagy öröm. Minden kívánságomat teljesítették. 1924 decemberében mentem fel Pápára, a teológiára. Felvettek, megint Csiz­madia Lajos pártfogása folytán. Hitetlenül és kedvetlenül mentem, de áldom Istent, hogy mégis mehettem. Hiszem, hogy így volt ez elrendelve, és hiába akartam, mint Jónás, megfutamod­ni, amire Isten elhívott, azt vállalnom kellett, s Isten bebizonyította, hogy „nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.”189 Bebizonyítot­ta azt is, hogy akiket Ő elhívott, azokat Ő maga teszi alkalmassá.190 A teológiát jelesen végeztem, dr. Vass Vincére emlékszem vissza különös há­lával. Amit tőle kaptam, azt még ma is tudom. A teológián kezdtem foglalkozni irodalommal. Néha olyan parázs irodalmi vi­tákat folytattunk Ady, Szabó Dezső körül, hogy szinte zengett bele a főiskola. Dr. Farkas Pál, jelenleg debreceni lelkész191 és én, a két lakótárs és irodalmi kérdé­187 Horváth Endre 1889. november 29-én született Szabáson (Somogy vm.), apja Horváth Endre lelkipásztor, anyja Farkas Terézia volt. Középiskolai tanulmányait Csurgón végezte, utána a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, ösztöndíjas hallgatóként megfordult Berlinben és Párizsban is. 1919-től a pápai református gimnázium tanára, 1938-1948 között a Református Nőnevelő Intézet igazgatója, 1952-től a Türr István Gimnázium tanára volt. 1982-ben hunyt el Budapesten. TtREL I. 8. d. 11. Szabás. 8. TUNGLI1997.50. 188 Pethő József 1922-től volt vezető jegyző Tácon. 1899-ben Szabadbattyányban született. Ta­nulmányait Székesfehérváron, majd Szombathelyen végezte. Ságváron jegyző gyakornok, Városhíd- végen, majd Szabadbattyánban segédjegyző volt. 1920-tól Mohán, majd Tácon dolgozott jegyzőként. SZABÓ 1932a. 328. 189 Róm 9,16 190 Róm 8,30; 2Kor 3,5; Kol 1,12; lPt 5,10. 191 Farkas Pál 1906. szeptember 6-án született Gyulafirátóton, apja Farkas Endre lelkész, anyja Koronafi Anna volt. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte. A teológiát Pápán (2 évet) és Debre­cenben végezte. 2 évet állami ösztöndíjjal az aberdeeni egyetemen töltött, keleti vallástörténeti-453-

Next

/
Oldalképek
Tartalom