Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye Lelkészkedése alatt az egyház harangokat szerzett, paróchiát és templomot javított. Megalakult a KIÉ és a Leányegyesület. A mezőföldi egyházmegyének tanácsbírója, jegyzője és kerületi pótképviselő­je. Somogy vármegye törvényhatóságának választott tagja, helyi képviselőtestü­letnek tagja, Hangyának igazgatója, Iparoskörnek, Kisgazdakörnek elnöke. Bakó Béla SZÉKESFEHÉRVÁR Bódás János lelkész Tácon, Fejér megyében születtem 1905. február 7-én kisgazda családból. Apám Bódás János, anyám Barkó Zsófia. Nagyapám István, nagyanyám Nemes Rebeka. A családunk szín református. Gyermekkoromban igen mély benyomást tett rám nagyapám és nagyanyám bibliás, puritán kegyessége. Ugyancsak elmúlhatatlan hatással volt rám a Toldi és a János vitéz olvasása. Az üdvösség dolgai mindennél jobban érdekeltek. Folyton ezekről faggattam szüléimét, nagyszüleimet. Szerettem templomba járni, éne­kelni, s elemista koromban a kántort még a fő istentiszteleteken is sokszor he­lyettesítettem. Lelkipásztorunk Kutassy Ferenc volt. Soha még embert azóta se féltem, tisz­teltem és becsültem úgy, mint őt. Irigyeltem, hogy Istenről s az isteni titkokról mennyit tudhat, másrészt a megjelenése is olyan volt, hogy rám a „szentség” benyomását tette. Kicsi koromtól fogva pap akartam lenni, éppen az ő vonzására. Az elemi iskola 5 osztályát végeztem el Tácon, a legjobb tanuló voltam. A vi­lágháború akkor már dühöngött, apám is kint volt a harctéren, s úgy látszott, hogy nem fog sikerülni az a vágyam, hogy továbbtanulhassak. De nagyapám szí­vesen vállalt minden nehézséget, belenyugodott, hogy egypár dolgos kézzel keve­sebb lesz otthon (pedig csak anyámra számíthatott, ketten voltak mindössze), s 1916 szeptemberében elvittek Pápára, ahol Csizmadia Lajos teológiai professzor pártfogására felvettek térítőnek. Lakásom Csizmadiáéknál volt a kommün kitö­réséig. Az első 4 évben jeles tanuló voltam. A kamaszodás idején kettesre legyen­gültem, s fele jó, fele jeles bizonyítványokkal húztam ki az érettségiig. Tanáraim közül mélyebb benyomást Fejes Zsigmond, Rab István,186 Horváth Endre187 tettek rám (neveltek is!). Vallásos hatást majd semmit se nyertem, lega­volt, ezek nagyobb része Somogy megyéből szerveződött, de a távolabbi dunántúli városok is képvi­seltették magukat. 1936-ban kezdeményezésére Kaposvárott Berzsenyi szobrot állítottak fel. A Berzsenyi Társaság eredményes munkáját bizonyítja, hogy a Kaposvárott megalakult Dunántúli írók Társasága mindenfajta tevékenységét és ügyintézését a társaságra bízta. 1946-ban Takáts Gyula elnökletével alakult újjá. KANYAR 1986.21-27. PÉTER 2000. 237. 186 Rab István 1886-ban született Sárszentmihályon (Fejér vm.). Középiskolai tanulmányait Pá­pán végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult. 1911-1914-ig a szat­márnémeti református kollégium tanára volt. Harcolt az első világháborúban, 6 évig hadifogoly volt Szibériában. 1920-1941 között a pápai református gimnázium tanára, 1941-1947 között igazgatója volt. 1957-ben hunyt el Budapesten. TUNGLI1997.95.-452-

Next

/
Oldalképek
Tartalom