Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye Lelkészkedése alatt az egyház harangokat szerzett, paróchiát és templomot javított. Megalakult a KIÉ és a Leányegyesület. A mezőföldi egyházmegyének tanácsbírója, jegyzője és kerületi pótképviselője. Somogy vármegye törvényhatóságának választott tagja, helyi képviselőtestületnek tagja, Hangyának igazgatója, Iparoskörnek, Kisgazdakörnek elnöke. Bakó Béla SZÉKESFEHÉRVÁR Bódás János lelkész Tácon, Fejér megyében születtem 1905. február 7-én kisgazda családból. Apám Bódás János, anyám Barkó Zsófia. Nagyapám István, nagyanyám Nemes Rebeka. A családunk szín református. Gyermekkoromban igen mély benyomást tett rám nagyapám és nagyanyám bibliás, puritán kegyessége. Ugyancsak elmúlhatatlan hatással volt rám a Toldi és a János vitéz olvasása. Az üdvösség dolgai mindennél jobban érdekeltek. Folyton ezekről faggattam szüléimét, nagyszüleimet. Szerettem templomba járni, énekelni, s elemista koromban a kántort még a fő istentiszteleteken is sokszor helyettesítettem. Lelkipásztorunk Kutassy Ferenc volt. Soha még embert azóta se féltem, tiszteltem és becsültem úgy, mint őt. Irigyeltem, hogy Istenről s az isteni titkokról mennyit tudhat, másrészt a megjelenése is olyan volt, hogy rám a „szentség” benyomását tette. Kicsi koromtól fogva pap akartam lenni, éppen az ő vonzására. Az elemi iskola 5 osztályát végeztem el Tácon, a legjobb tanuló voltam. A világháború akkor már dühöngött, apám is kint volt a harctéren, s úgy látszott, hogy nem fog sikerülni az a vágyam, hogy továbbtanulhassak. De nagyapám szívesen vállalt minden nehézséget, belenyugodott, hogy egypár dolgos kézzel kevesebb lesz otthon (pedig csak anyámra számíthatott, ketten voltak mindössze), s 1916 szeptemberében elvittek Pápára, ahol Csizmadia Lajos teológiai professzor pártfogására felvettek térítőnek. Lakásom Csizmadiáéknál volt a kommün kitöréséig. Az első 4 évben jeles tanuló voltam. A kamaszodás idején kettesre legyengültem, s fele jó, fele jeles bizonyítványokkal húztam ki az érettségiig. Tanáraim közül mélyebb benyomást Fejes Zsigmond, Rab István,186 Horváth Endre187 tettek rám (neveltek is!). Vallásos hatást majd semmit se nyertem, legavolt, ezek nagyobb része Somogy megyéből szerveződött, de a távolabbi dunántúli városok is képviseltették magukat. 1936-ban kezdeményezésére Kaposvárott Berzsenyi szobrot állítottak fel. A Berzsenyi Társaság eredményes munkáját bizonyítja, hogy a Kaposvárott megalakult Dunántúli írók Társasága mindenfajta tevékenységét és ügyintézését a társaságra bízta. 1946-ban Takáts Gyula elnökletével alakult újjá. KANYAR 1986.21-27. PÉTER 2000. 237. 186 Rab István 1886-ban született Sárszentmihályon (Fejér vm.). Középiskolai tanulmányait Pápán végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán tanult. 1911-1914-ig a szatmárnémeti református kollégium tanára volt. Harcolt az első világháborúban, 6 évig hadifogoly volt Szibériában. 1920-1941 között a pápai református gimnázium tanára, 1941-1947 között igazgatója volt. 1957-ben hunyt el Budapesten. TUNGLI1997.95.-452-
