Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

akivel meghitt, boldog házasságban töltöttünk el immár négy évtizedet. Házasságunkból két leány- és két fiúgyermekünk született. Ez utóbbiak közül az ifjabbat, akiben hanyatló életünk minden reménye összpontosult, tartalékos páncélos hadnagy ranggal a Don melletti ádáz harcokban 1942. év szeptember 13-án a hazáért kellett feláldoznunk, az idősebb királyi mérnök a székesfehérvári kultúrmérnöki hivatalban. Leányaink a szülői körben élnek. A gyülekezet, mióta a régebbi nemzedéknek - minden alap nélkül - nemesi kiváltságokra hivatkozó, szűkkeblű tagjai kihaltak, jóindulatú megértést tanúsít az egyház, főleg az iskola ügyeiben, aminek bizonyítékát adta legújabban a 64000 pengő költséggel épült új, modern iskola és tanítói lakás érdekében 40000 pengő adósság magára vállalásában.

Mezőszilas (Szilasbalhás), 1943. augusztus 31.

Kovács Kálmán lelkipásztor

MÓR

Abrahám János lelkész

Jött Székesfehérvárról 1929. március 16-án. Életrajzi adatai: Született Lité- ren, Veszprém vármegyében 1897. május hó 3-án. Közép- és főiskolai tanulmányait a pápai református kollégiumban és a teológiai akadémián végezte.

1915. október havában sor alá került, és 1916 májusában mint egyéves önkéntes tizedes az olasz, később pedig az orosz harctéren teljesített fegyveres szolgálatot. Még ugyanez év folyamán sebesülten fogságba esett, és a szibériai hadifogolytáborokban raboskodott 1920. november elejéig, amikor Wladivostokból indított transporttal Triesztbe, majd onnét december 25-én szülőfalujába érkezett.

Hazaérkezése után leérettségizett, s utána beiratkozott a teológiára, melynek évfolyamairól 1924. december 15-én nyert végbizonyítványt, majd ugyanez év december 16-án az I., és 1925. december 16-án a II. lelkészképesítő oklevelet nyerte el „jó”, illetve „képesített” eredménnyel.

Szolgálati idejének sorrendje: 1925. január 1-től február 15-ig helyettes lelkészként teljesített szolgálatot Balatonkenesén, ugyanez év február 16-tól június

30-ig pápai segédlelkész és egyben főiskolai senior volt.

1925. július 1-től - a székesfehérvári presbitérium választása folytán - hitoktató segédlelkészként, majd 1927. február 1-től mint önálló állami hitoktató működött 1929. március 16-ig, amikor a móri gyülekezet lelkipásztori állásába, ahova időközben egyhangú meghívással megválasztatott, beiktatta a mezőföldi egyházmegye akkori esperese: Medgyasszay Vince.

Házasságkötése: 1930. február 18-án házasságra lépett néhai Kernács István és Csurgay Mária református szülők, ceglédi lakosok gyermekével: Kernács Etelkával. Az esketési szertartást - Cegléden - Ceglédy Sándor lelkész115 végezte.

Gyermeke: 1934. március 10-én született János nevű gyermeke, akit a ke- resztség sákramentumában Tóth Kálmán sárkeresztesi lelkész116 részesített.

5 Czeglédy Sándor 1928-1944 között volt lelkész Cegléden.

1161938-tól Csurgón volt lelkipásztor. Önéletrajzát lásd ott!-419-