Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Mezőföldi Egyházmegye
Mezőföldi egyházmegye /ff / 106 f 107 tt rt A teológián Tóth Daniel, Kiss Janos, dr. Horváth József és Németh István, a későbbi püspök voltak kedves, jó atyai tanáraim. A teológia elvégzése után a mezőfóldi egyházmegyében, éspedig Szilasbalhá- son, a szülőföldemen kezdettem el a segédlelkészi szolgálatot, ahová az akkori nagytekintélyű esperes, Szűcs János enyingi lelkész úr108 exmittálása után jutottam. 104 105 106 107 108 104 Kis Ernő 1856. március 23-án született Pápán, apja Kis Gábor lelkész volt. Középiskoláit Tatán és Pozsonyban végezte. 1874-től a budapesti egyetem bölcsészeti karán tanult, ahol 1880-ban szerzett tanári diplomát. Az 1882/83. tanévtől tanított a pápai református gimnáziumban, amelynek később igazgatója is lett. A történelem, földrajz és latin nyelv volt fő tantárgya, de tanított magyart, németet és vallástant is. Munkatársa volt a Pápai Lapoknak és a Dunántúli Protestáns Lapnak is. 1917-ben nyugdíjba vonult. 1927. január 22-én halt meg. DPL 1927.18-19. SZŰCS 1927.3-5. TUNGLI 1997.61. VARGA 1998.270. 105 Szilágyi József 1827 decemberében született középbirtokos nemesi családban. Az elemi iskolát szülőfalujában, majd középiskoláit 1840-től Pápán végezte. Honvédként részt vett az 1848/49. évi szabadságharcban. A fegyverletétel után folytatta tanulmányait, még azok befejezése előtt az 1850/51. tanévben köztanítóvá választották. Később a latin és görög nyelv tanára lett a pápai főgimnáziumban. Többször is viselte az intézmény igazgatói tisztét, 1894-ben hat évre választották meg. 1893-ban kezdett betegeskedni, 1893 tavaszától már óráit sem tudta megtartani. 1894 őszétől szabadságolták, 1895. február 3-án hunyt el. DPL 1895.87-89. TUNGLI 1997.113. 106 Tóth Dániel 1832-ben született, atyja Tóth Dániel, anyja Bernáth Zsófia volt. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte. Teológiai tanulmányait 1854-ben Pápán fejezte be. 1856 áprilisában iratkozott be az utrechti egyetemre, ahol 1857 márciusáig tanult. 1857-től a pápai református gimnáziumban tanított, a következő tanévtől a teológiai akadémián is. Sokoldalú képzettsége folytán több tárgyat adott elő a teológián: keresztyén erkölcstant, egyháztörténetet, homiletikát, liturgikát, cura pastoralist, újszövetségi nyelvészetet. 1876-tól 20 éven keresztül a főiskola könyvtárnoka is volt. Felesége Muck Mária volt. 1900. február 24-én hunyt el 68 éves korában. DPL 1900.138- 146. SZÖGI 2000.162 (1948. sz.) Állítólagos genfi tanulmányairól nincs beiratkozási adat. TUNGLI 1997.177. 107 Kiss János 1821. április 14-én született Szentkirályszabadján (Veszprém vm.). Miután az elemi iskolát születése helyén elvégezte, 1834-ben a pápai kollégiumba íratták be. A középiskolát és a teológiát is itt végezte. Tanulmányai végeztével köztanítóságot is viselt a kollégiumban, majd Ószőnyön volt rektor 1846-1850 között. Ekkor a Pázmándy családhoz került nevelőnek, ahol 3 évet töltött. Az 1853/54. tanévben a berlini egyetemen tanult. Hazatérte után újabb két évet töltött a Pázmándy családnál, majd 1856 őszétől megválasztották tanárnak a teológiai akadémiára. Dogmatikát és dogmatörténetet adott elő. Szembetegsége miatt 1899-ben nyugalomba vonult. 1906. augusztus 17-én hunyt el. DREL II. 70. a. 1848.14. DREL II. 70. b. 1846/47.14.1847/48. 1. DPL 1906. 564-566. TUNGLI 1997.63. SZÖGI 2001.81 (297. sz.). 108 Szűcs János 1817. augusztus 18-án született Csajágon (Veszprém vm.), apja Szűcs István, anyja Fa Erzsébet volt. Tanulmányait Csajágon és Pápán folytatta, ahol a gimnáziumot és a teológiát is elvégezte. 1839-1842 között a kollégiumban volt a III. nyelvészeti osztály tanítója. Kálozi és szilasbalhási segédlelkészség után 1846-ban hívták meg lelkésznek Székesfehérvárra, ahol 1849-ig, majd 1850-1855 között Csajágon szolgált. Az enyingi gyülekezet innen választotta el, ahol haláláig, 1899-ig működött. 1882-1899 között a mezőföldi egyházmegye esperesi tisztét is betöltötte. Felesége Báli Antónia, Báli Mihály lelkész leánya volt. 1899. december 10-én 83 éves korában hunyt el. DREL I. 1. a. 6. 252. DREL 1.1. a. 7.439. DREL II. 35. a. 3. 94. DREL II. 70. a. 1841.16. DREL II. 104. a. 1834. 7. 1843.1.1844. 4.1846. 4,16. DREL II. 104. b. 1845. 25-26.1846.14.1847. 20.1848. 9. DREKK O. 394t. 99. TtREL I. 8. d. 6. Csajág. 3,10. d. 7. Enying. 2-3, 9,16-17,18. Igar. 75. d. 8. Lajoskomárom. 3,17, 24. Mezőkomárom. II. 19. Mezőszilas. 1. d. 9. Ősi. 13. d. 10. Polgárdi. 5. Sáregres. II. 57. d. 11. Szabadhídvég. 6. Székesfehérvár. I. 1. III. 27. Veszprém. 11, 83, 85. DPL 1900. 58. ZOVÁNYI 1977. 402. VÁRADY 2000.148,186.-416-
