Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Mezőföldi Egyházmegye

Mezőföldi egyházmegye

Ilyenformán igyekeztem munkálni a gyülekezet belső életét abban a meggyőződésben, hogy másé a magvetés és másé az aratás.

Az egyházi épületek közül a legrosszabb karban a tanítói lakás volt, náddal fedett tetőzetén befolyt az esővíz. Még segédlelkészi szolgálatom idejében cseréptetőt, új ablakokat és új ajtókat kapott. A világháborúba elvitt két harangot 1923- ban pótoltuk újakkal. Ugyanezen alkalommal állíttattunk világháborúban elesett hősi halottaink emlékezetére a templom előtti térre emlékoszlopot. Templomjavítási alapunk gyarapítására 1923. július 8-án rozsot, és július 19-én búzát arattunk a vámpusztai* 65 uradalomnál. 1924-ben templomunk teljes és a lelkészlakás kisebb mérvű renoválását végeztettük el. 1925-ben Kis István és neje, Kis Éva 10 változatú orgonát ajándékoztak Isten dicsőségére. 1929-ben az iskolába új padokat, asztalokat és szekrényeket csináltattunk. 1932-ben a lelkészlakásnál levő leégett istálló helyett újat építtettünk, s az egyházi épületekbe a villanyt bevezettettük. 1934-ben, mivel új iskola építésére nem, hanem csak renoválására kaptunk államsegélyt, azért a javítást az iskola átalakításával elvégeztettük, továbbá a tanítólakásnál fészert, valamint az iskola megújítása alkalmával megmaradt anyag felhasználásával a lelkészlakásnál verandát készíttettünk. 1935-ben a tanítólakásnál kutat ásattunk, mert még nem volt. Ez évben templomunk felavatásának 100 éves évfordulója alkalmával az egyháztagok önkéntes búza adományából takarékmagtárat létesítettünk, s ugyancsak önkéntes adományokból új ezüst keresztelési edényeket szereztünk be. 1939-ben a lelkészlakásnál levő istálló nyert kibővítést. 1941-ben a lelkészlakás új ablakokat, két szobában padlózást és mennyezetet kapott. 1942-ben tanítólakásnál új ól készült.

A külső építés munkájában is mindig nagy megértéssel támogatott a presbitérium és a gyülekezetnek minden jó érzésű tagja, aki őseinek szent örökségét megbecsülve, annak fenntartására szívesen meghozta a maga áldozatát.

A gyülekezeti életben rám váró szolgálatokon kívül bárminemű feladatot szívesen vállaltam, és bárki részéről nyert megbízatásnak igyekeztem hűséggel megfelelni.

Mezőföldi református egyházmegyém az alábbi szolgálatokra hívott el: 1926- ban az Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat66 egyházmegyei előadójává választott meg, 1930-ban megbízással, majd 1931-ben választással körfelügyelő lelkész lettem (1939-ig), 1935-ben az egyházmegyei missziói bizottság tagjává, 1936-ban egyházmegyei lelkészegyesületi jegyzővé, 1938-ban egyházmegyei misz- sziói előadóvá, s 1940-ben egyházmegyei tanácsbíróvá választattam meg.

szerkesztője Demjén István, majd 1934-től ifj. Szabó Aladár, főszerkesztője Fekete Gyula, majd Dem- jén István volt. A lap 1920-1951 között jelent meg. CSEH-MÉSZÁROS 2006.1285-1286.

65 Vámpuszta 1871-től Igar község része (Fejér m.) volt. SZABÓ 1932a. 222.

86 Az Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat (ORJÓ) 1926-tól 1950-ig működött. Az egész református társadalom gazdasági érdekeit képviselte. Biztosításokat közvetített, földművelési, háziipari tanácsokat adott, szövetkezeteket szervezett, segítette értékesíteni a terményeket, vetőmagról gondoskodott. Lelkészek nyugdíj-pótlásával, lelkészözvegyek és lelkészárávák segélyezésével, menekültek problémáival kapcsolatos ügyeket is felvállalt. FEKETE 1983. 441-442. CSOHÁNY 2001.139. KOSA 2006.1090.-395-