Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

1894. október 3-án költöztünk Felsőgellérről Deákiba, hova az uramat meghívták. Ott halt meg 1930. december 14-én, ott van eltemetve a családi sírhelyünkbe.

Sokat fáradt a deáki egyház fellendítésén, sok volna mindent felsorolni. 1921- ben új tornyot, új csillagot és harangokat kapott templomunk. 1927-ben szép, emeletes iskola épült, a mai követelményeknek teljesen megfelelő tanítónői lakással. Volt több alapítvány, orgonaalap is, de ez már az ő halála után épült. A férfiakat hetenként kétszer összehívta az olvasókörbe, ébren tartotta bennük az Isten, a vallás és a magyar haza iránti szeretetet. Az utóbbi években volt leánykor is. A templom mindig látogatott volt.

Az özvegyi év elteltével, 1932. márciusban költözködtem Komáromba, ahol lelki atyánk gondjaiba vette a szegény, magukra maradt lelkészözvegyeket.

Komárom, 1943. november 29.

Özvegy Tóth Kálmánná

Vargha Károly né lelkészözvegy (született Závory Eszter)

Én Vargha Károlyné, született Závory Eszter Piroska vagyok. Születtem 1877- ben, június 2-án Csilizpatason, Győr megyében. Édesapám, Závory Elek református lelkész volt,294 édesanyámat Dely Eszternek hívták. Szüleim igen vallásos, a híveket szerető, boldog, szerény családi életet éltek. A szülői házat 5 éves koromig élveztem, de annak minden rám nézve kedves mozzanatára most is emlékszem. 1882-ik évben nagy difteritisz járvány dühöngött a faluban, amikor is 3 hónap alatt 4 testvérkém halt meg a járványban. Engem és 5 évvel idősebb testvéremet - aki apám első házasságából született - a járvány elől elvittek a nagyszülőkhöz Nemesócsára Komárom megyébe, illetve Komáromba. Én boldog emlékű anyai nagyanyám, özvegy Dely Sándorné szárnyai alá kerültem, ott éltem boldog iskolás gyermekkoromat, kedves nagynénéim társaságában. Az elemi iskolát itt, Komáromban végeztem, és konfirmálva is voltam boldog emlékű Pap Gábor püspök úr által, kinek jóságos, szelíd arca, bölcs beszéde most is emlékemben van. Gyalókay László akkori segédlelkész és néhai Korsós Ambrus hitoktatók295 csepegtették gyermeki lelkembe, szívembe a mély vallásérzületet, s en294 Závory Elek 1833. december 7-én született Nagykeszin, apja Závori Sándor iskolaigazgató, anyja Oroszi Nagy Zsuzsanna volt. Tanulmányait Pápán, Pozsonyban, majd ismét Pápán végezte. 1858-ban Győrben volt 8 hónapig nevelő. Az 1858-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1859. január 1-től 1860. májusig Nemesócsán, 1861-től 1862-ig Lakszakállason helyettes lelkész volt, majd 1862-1872 között Nagymadon, 1872-1885 között Csilizpatason, 1885-től 1900-ig Nagykeszin szolgált. Egyházmegyei tanácsbírói tisztet is betöltött. Dely Eszter a harmadik felesége volt, az első kettő Patason meghalt. 1900. július 21-én 67 éves korában hunyt el. DREKK O. 394t. 130. TtREL I. 8. d. 6. Csilizpatas. 1,3-5. d. 7. Felsőgellér. l.d. 8. Lakszakállas. 4. d. 9. Nagykeszi. 2,4,95-98. Nagymad. 25-26 (Felesége Galambos Katalin!). Nemesócsa 1.1. DPL1900.514.

295 Korsós Ambrus 1873-tól 1889-ig tanított Komáromban, a református elemi iskolában. 1889- től a komáromi Református Gazda Énekkar karvezetője volt Kálniczky Jánossal együtt. Egyházkerü-356-