Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye tartott egyházi férfiak is, akik azt gondolván, hogy ha ígérnek, ezzel a dolog el is intéződik. Azt gondolom, hogy 1935-ben állítottuk fel ezt az intézetet a mi Kollégiumunkban, ingyen adva a volt papiak felét is konviktus céljaira. Ennek a felállításnak emberileg oroszlánrésze Nagy Sándor jelenlegi igazgató264 kitartását és buzgóságát dicséri. Érdekes volt itten a lelkiélet elindulása terén az a nem mindennapi jelenség, hogy Komáromban az intelligens férfiak állottak oda először a lelkipásztor mellé. S templomba járásukkal és hűségükkel sokban utat törtek az egyszerűbbek lába elé. Külön is meg kell említeni boldog emlékű Fülöp Zsigmond főgondnokot, aki felszabadulásunkkor a város polgármestere is volt.265 Nagy alapítványokat kapott az Egyház. A lelkiélet ment előre. Szaporodtak az úrvacsorázók, megállítottuk az egykét, az öngyilkosok száma O-ra szállt le. Csak a személyes hitélet terén a megtérés lépését nem merték vállalni sokan. Sőt az elődök idejéből itt maradt ifjúsági egyesületen át megerősödött a belmissziós mozgalommal szembeni ellenzék is. A tánc volt a Sátán vesszőparipája. Nem lehetett engedni, s a régi ifjúsági egyesület teljes megszűnése lett az eredménye, s közben az újnak megalakulása és felvirágzása bizony igen lemaradt. A sértett hiúság és a kocsma, meg a paráznaság most is erősen frontban áll az Isten ügyével szemben. Szólni kell még a csehekről, magyarságról, felszabadulásról. De talán előbb a házasságomról. Már komáromi lelkipásztor voltam, amikor sokan már le is mondottak nősülésemről. Ez a rokonságot bántotta különösen, miután nemesi családunknak én lettem volna a családfa-továbbvivője. Persze itten is sok lány jelentkezett. Még ügyvédi közvetítéssel is. Állásom és külföldön létem miatt még zsidó család is jelentkezett: mind „áttérnek”, s rögtön nevemre iratnak 600 holdat, ha... Itten is azt a módszert alkalmaztam, mint pesti hitoktató koromban, hogy észre sem vettem a lányokat, s aki közel merészkedett, ahhoz keményen, szinte gorombán tanítóképző intézete az egyházkerületnek. DREL II. 259. a. 1935.15-16, 27. A komáromi református koedukációs tanítóképző-intézet értesítői.1943/44.3-5. POPÉLY1998.52. POPÉLY 2005.247. 264 Nagy Sándor okleveles tanítóképző-intézeti tanár az 1935-ben indult komáromi református koedukációs tanítóképző-intézet igazgatója volt, képesítve a természetrajz-kémia-fizika tantárgyak tanítására. Emellett vezette az ifjúsági zenekart és a női énekkart, az igazgatótanács előadója, jegyzője is volt. A révkomáromi egyház presbitériumának, a Jókai Egyesület igazgatótanácsának, Komárom város és vármegye iskolánkívüli bizottságának, stb. tevékeny tagjai közé tartozott. A komáromi református koedukációs tanítóképző-intézet értesítői. 1938/39. 7, 9-11.1940/41.12-13.1942/43. 5- 6.1943/44.7-8. POPÉLY 2005.247. 265 Fülöp Zsigmond 1878-ban született Komáromban. Középiskolai tanulmányait szülőföldjén és Pozsonyban, a jogot Budapesten végezte. Működését 1903-ban kezdte, a komáromi Népbank alkalmazottja lett: banktisztviselő, 1920-tól bankigazgató. 1938. júniusban városbírónak választották, a visszacsatolás után a magyar belügyminiszter polgármesterré nevezte ki. Tagja volt az Egyesült Magyar Pártnak, Komárom város kulturális életének egyik vezető személyisége, a Jókai Egyesület ügyvezető elnöke. A Komáromi Lapok belső munkatársi köréhez tartozott, egy ideig főszerkesztője is volt a lapnak. A református egyházközség főgondnokaként, a dunáninneni egyházkerület világi tanácsbírájaként is működött. 1940-ben hunyt el. MADARASZ 1939. 424-425. SZÉNÁSSY 1994. 60-64. FONOD 1997.98,164.-340-
