Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

RÉVKOMÁROM Galambos Zoltán lelkész

Aroni családból származom. Apám a Pozsony megyei Rétén volt lelkipásztor,240 közel hatvan évig szolgálván az ő mennyei urát. Életének sok érdekességéből csak azt említem meg, hogy nála megfordítva volt a munka terhének hordozása. O ugyanis fiatal korában a teljes liberális szellemben nőtt fel. Soha senki sem beszélt előtte megtérésről, élő hitről, üdvbizonyosságról. A maga módján a lehető leghűségesebben végezte el a dolgait. Soha egyetlen egyszer sem vett ki magának egy heti szabadságot sem. Keze alatt anyagilag szépen erősödött az a kis eklézsia. A templomba járás se esett nehezére szemmel láthatólag. így meg volt elégedve mindenekkel. Apám neve László.

Anyai ágon is ároni a família. Az ő édesapja komáromszentpéteri lelkész volt: Ónody Zsigmond241 (az ónodi Ónody-családból). Annak a felmenő elődei között is nem egy lelkész, „oskolamester” „lelki tanító” szolgálta faluhelyt a megtisztított szent Egyházat. Anyám neve Ónody Jolán. Vele papi, paróchiális levegő költözött apám mellé (mert apám apja nemesi közbirtokos volt, afféle „úri gazda” a maga kb. 200 magyar hold földjén: az ősi fészekben, Nemesócsán). De anyámmal tudós könyvek és sok-sok tudós historikus írás is került a rétéi paróchiára korán elhunyt apjának hagyatékából: ősi családi, nagy alakú Biblia familiáris bejegyzésekkel. Hungarica gyűjtemény. A konfesszionális tradíció néhány drága emléke: lemásolt Heidelbergi Káté-részek, kátétanítások, valahonnét megmentett egyházi fegyelmezési irat-másolatok, egyháztörténeti ex-fontibus kutatások, stb. Egy komolyan képzett és komolyan dolgozó lelkész szellemi életének maradványai. Mindezek nagy hatással voltak apámra. Beszélt is ilyesmiről olykor. De anyám révén beköltözött a családba a hívekért élés magától értetődő gondolata is. A segíteni szívesen akarás, az együttérzés kézzelfogható megmutatása, a falu és a falusi ember életébe teljesen beleélés.

240 Galambos László 1860. július 19-én született Nemesócsán (Komárom vm.), apja Galambos Dániel földbirtokos, anyja Vörös Johanna volt. Tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte, 1884- ben tette le a kápláni vizsgát. Ezután Szapon 1884-1885 között segéd-, 1885-1887 között helyettes lelkész volt. Az 1888-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1888-1890 között Kulcsodon volt segédlelkész, majd 1893-tól 1941-ig Rétén szolgált rendes lelkészként. 1941- ben visszavonult. 1942. július 19-én hunyt el. DRELII. 259. a. 1942.16. DREKK 0.394t. 233. TtREL I. 8. d. 8. Kulcsod. 17. d. 10. Rété. 1,3-4,15. d. 11. Szap. 13. CSÉPLŐ 1995.44. DPL1942.141.

241 Ónody Zsigmond 1838. december 13-án Madáron született, apja Ónody András praeorans és madari, majd benkepatonyi, újbarsi és alsófegyverneki jegyző, anyja Tóth Klára, Tóth Sámuel lelkész leánya volt. Elemi iskoláit Alsófegyverneken és Kismányán, a középiskola osztályait 1850-től Pápán végezte, ahol teológiát is hallgatott. Tanulmányai végeztével 1862-ben Szilasbalhásra került akadémikus rektornak, ahol 1865-ig tanított. Ezután segédlelkész volt Nagymegyeren, Kamocsán és Madáron. 1867-ben a székesfehérvári egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1869-1875 között Hodoson, 1875-1885 között Felsőgelléren, 1885-től 1895-ig Komáromszentpéteren szolgált. Felesége Csorba Amália volt. 1895. november 27-én hunyt el 56 éves korában. DREKK O. 394t. 154. TtREL I. 8. d. 7. Felsőgellér. 1.1. II. 6. d. 8. Komáromszentpéter. 2,31. d. 9. Nemeshodos. 1.1. II. 14. DPL 1895. 811-814 (1839. december 29-én született!).-328-