Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Komáromi Egyházmegye
Komáromi egyházmegye Gyalókay László nyugalmazott lelkész Bokodon születtem 1864. május 6-án. Edesatyám Gyalókay László bokodi lelkész,203 204 édesanyám Czike Etelka. 9-en voltunk testvérek. Ketten lettünk lelkészek, Gyalókay Béla dadi lel- kész es en. Elemi iskoláimat Bokodon és Kömlődön végeztem, a gimnáziumot és teológiát Pápán. 1886-ban lettem kibocsátva, és 1 évig Nagymegyeren, 1 évig Szapon voltam segédlelkész, illetve adminisztrátor. Majd Komáromban káplánkodtam 3 évig, és Pap Gábor püspök úr mellett voltam püspöki titkár 5 évig. Püspöki titkárként nősültem meg 1891. március 3-án, feleségül vettem Várbogyai Antal Máriát. Feleségem komáromi származású. Házasságunkból született gyermekeink: Miklós, született Komáromban 1891. december 26-án. Jelenleg a Komáromi Armentesítő Igazgatóság főmérnöke. 1892. április 30-án Komáromban született Irén nevű leányunk, ki 1897. január 1-én meghalt. Ilona született 1893. május 26-án, ki szintén meghalt 1897. január 1-én Komáromban. Halva született 1 fiú és 1 leány. 1901. május hó 21-én született Dezső fiam, ki királyi főmérnök, minisztériumi osztálytanácsos Budapesten a Földművelésügyi Minisztérium Birtokpolitikai Osztályán. Nemesócsán kezdtem és fejeztem be rendes lelkipásztori szolgálatomat, éspedig 1896. március hó 16-tól 1942. október 1-ig, azaz 45 évig. Minden egyházi épület rossz karban volt. Meg kellett javítani, és sok újat kellett építeni. így 1896-ban iskolai illemhelyt építtettünk. 1898-ban tanítói lakást építtettünk 5080 pengő értékben. 1900-ban a nagy jégvihar tönkretette nemcsak a vetést, de az épületeket is. A tanítói lakást újra kellett cserepeztetni. 203 Gyalókai László apja helyesen Gyalókai József volt. 1830-ban Pápán született. Heidelbergben és Pápán is tanult. Koeson rektor volt, majd segédlelkészi szolgálatot végzett Tatán, Neszmélyen, végül Bokodon, ahol 1860-tól helyettes lelkész lett. 1879-től Csépen volt lelkipásztor. 1884-ben hunyt el. TREL Kgy. jkv. II. 119,121,150,189. BARSI1943. 7. VÁRADY 2001. 374, 407. Itt jegyezzük meg, hogy a kocsi egyházközségnek az 1943. évi országos összeírásra saját anyakönyvei alapján összeállított, sokszor igen pontatlannak bizonyult segédlelkészi névsora szerint Gyalókai 1854-1857 között kocsi segédlelkész volt! TtREL I. 8. d. 6. Csép. I. 2-3. d. 8. Kocs. II. 3. Ez azonban - ismerve németországi egyetemjárását - minden bizonnyal hibás. SZÖGI 2001. 264 (4528. sz.), 304 (5372. sz.). Ugyanez a névsor 1852-1854 között egy Csizmazia Sándor nevű segédlelkészt is szerepeltet, akiről semmilyen más adatunk nincs. TtREL 1.8. d. 8. Kocs. II. 3. Talán ő is rektor volt. 204 Gyalókai Béla Bokodon született 1863-ban. Tanulmányait Budapesten folytatta. Nagyigmán- don, Koeson segédlelkész, Nagysápon segédlelkész és tanító volt. 1890-1892 között Esztergomban volt helyettes lelkész, majd Császáron és Nagysápon ismét segédlelkészi szolgálatot végzett. 1894-től Felsőgelléren, 1900-tól Banán, 1903-tól 1924-ig Dadon szolgált, azután nyugalomba vonult. 1926-ban hunyt el Kömlődön. TREL Kgy. jkv. V. 6, 33, 69,115,191, 215, 272, 303, 346. VI. 6. TtREL I. 8. d. 6. Bököd. 7. Dad. 10. d. 8. Kocs. II. 3. d. 9. Nagyigmánd. I. 3. BARSI 1943.17. Az 1943-as országos összeírás során keletkezett helyi jelentés csak 1888-ban szerepelteti kocsi segédlelkészként.-313-
