Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

<Az> 1911-ik évben a régi, rozoga lelkészlakás helyére új, a mai kor igényeinek megfelelő lelkészlakást építtettem 12 ezer aranykorona költséggel.

Az 1915-1916. tanévben, miután a nehéz háborús viszonyok miatt a megöregedett tanítói állásunkra a meghirdetett pályázat eredménytelen maradt, az egy tanerős VI osztályú elemi iskolánkban a tanítást magam végeztem. Az 1916-17. tanévben a meghirdetett pályázat ismét eredménytelen maradt, ideiglenesen alkalmaztuk Prékopa Adél alsóbölkényi református tanítónőt,182 aki a román megszállás miatt állását el nem foglalhatta, s kit az egyházi felettes hatóság ezen állásában megerősített, illetve megválasztását jóváhagyta.

Vele 1916. december 27-én házasságra léptem, mely házasságunkból három gyermekünk született. Zsolt 1917. szeptember 11-én, István 1923. május 28-án és Hajnalka 1932. augusztus 7-én. Az első most végezte el a pápai teológia negyedik évét, s első lelkészképesítő vizsga előtt áll, a második a debreceni egyetem orvosi fakultásának I-ső évét végezte sikeresen, a harmadiknak pedig most kértük a nyíregyházi „Leány Kalvineumba”183 leendő felvételét.

1925-ben a négyszáz lelket számláló kis gyülekezetem saját erejéből, minden külső segítség nélkül a régi telken, de más helyen a régi templomnak minden használható anyagát beépítve, 120 ezer csehszlovák korona költséggel teljesen új templomot épített az én irányításom mellett.

A visszacsatolás után Budapest székesfőváros polgármestere hűséges magyarságomért a felvidéki emlékéremmel ajándékozott meg. Komárom vármegye főispánja és tanfelügyelője feleségemet elismerő nyilatkozattal, a Dunántúli Egyházkerület püspöke pedig igazgatói címmel jutalmazta a népnevelés terén végzett buzgó munkájáért. Mindez csak ösztönzés arra, hogy fokozott erővel emeljük tovább a népnevelők terhes igáját, munkáljuk és várjuk Isten segítségével a szebb jövő hajnalhasadását.

Utóirat: Teológus fiam az „Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Nemzeti Munkaszolgálat Főparancsnokságától”184 dicsérő okiratot kapott, mely szerint: „önként vállalt kötelmeit nagy lelkiismeretességgel és átlagon felüli kötelességtudással látta el”.

182 Prékopa Adél 1916-tól tanított Nagymadon. A tanítás mellett vallásos kört vezetett, mesedélutánokat, műkedvelő előadásokat szervezett, folyóiratok munkatársa volt. 1942-ben eredményes tanítói munkájáért Medgyasszay Vince dunántúli püspök igazgatói címmel tüntette ki. DRELII. 259. a. 1942. 10. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Névtára. 1937. 38. RÉZSÖRÖS 1923.118. SZERÉNYI1933.259 (Prikopa!). 1941. Egyetemes Névtár. 105. DPL1942.143.

183 A Kálvineum eszméje Ferenczy Gyulától származott, célja a lelkészárvák nyomorának enyhítése, illetve taníttatásuk megoldása volt. Tevékenységének gyümölcseként Kálvineum névvel két középfokú oktatási intézmény alakult: a Fiúkálvineum 1914-ben Hajdúböszörményben, a Leánykálvineum pedig 1922-ben Nyíregyházán, ez 1928-ban tanítónőképzővel is kibővült. ZOVÁNYI 1977. 290.

184 Az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Munkaszolgálat Parancsnokságát 1937-ben szervezte meg a Turul Szövetség kezdeményezésére a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. 1938- ban a szervezett egyetemi ifjúság köréből 18 táborban 962 munkaszolgálatos dolgozott. VIZY 1940. 75.-302-