Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

kiderült, hogy én voltam a veszedelmes időkben a rendnek és békességnek a megőrzője. A legvégén pedig, amikor 1939-ben a magyar hadsereg bevonult, a cseh csendőrség vezetője az én gondjaimba ajánlotta ott maradó családját.

Sic transit gloria mundi.146

MARCELHÁZA Tárnok Gyula lelkész

Tárnok Gyula, jelenlegi marcelházai lelkipásztor született Komáromban 1894. május 27-én. Apja, Tárnok Gyula, a komáromi községi elemi népiskola tanítója,147 szintén Komáromban született. Anyja, Nagy Lídia a Pozsony megyei Diós-Förge- Patony községből származott. Mind apai, mind anyai ágon ősi nemesi család leszármazottja. Apai ágon ősei molnárok, anyai ágon rektorok, lelkészek.

Iskoláit Komáromban végzi. Elemi iskolai tanulmányait 5 éves korában kezdi, és mivel éppen akkor jött a rendelkezés, hogy a betöltött 10 éves életkorral vehetők fel a gimnáziumi tanulók, 5 elemi iskolai osztályt végez. Gimnáziumi tanulmányait a komáromi szentbenedekrendi gimnáziumban végzi. Negyedikes gimnazista korában kerül Komáromba Antal Gábor püspök mellé titkárnak Pongrácz József, akivel testi-lelki barátságba kerül. Ez a barátság Krisztushoz vezette akkor a kis diákot, és csakhamar erőteljesen munkába is áll.

Az akkori vallástanár, II. lelkész Vargha Sándor a középiskolás diákokat diák- egyesületben tömöríti, ami abból állott, hogy minden vasárnap délelőtt istentisztelet végeztével bibliai önképzőköri órákat tartottak a fiúk. Itt maguk a diákok tartottak bibliamagyarázatot, egy-egy felolvasást valami előre megbeszélt kérdésről, szavaltak is. És itt volt egy kis könyvtáruk is, amelynek Tárnok Gyula volt a könyvtárosa. Ez a könyvtár az akkori vallásos irodalomnak csaknem egészét felölelte, már persze a népszerű irodalmi munkákból.

Tárnok, Pongrácz József vezetésével, korán belekerül a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség munkájába, részt vesz az 1909. évi sárospataki konferenciától kezdve 1914-ig csaknem minden konferencián,148 és teljes erővel arra készül, hogy teológiát végez, és majd misszionárius lesz.

148 Sic transit gloria mundi. (latin): így múlik el a világ dicsősége.

147 Tárnok Gyula Révkomáromból származott. Tanulmányait Komáromban, majd Pápán végezte. 1877-1878 között Zsigárdon segédtanító, majd 1879-től 1892-ig Diósförgepatonyban rendes tanító volt. 1892-től a komáromi községi elemi iskolában tanított. 1929. április 13-án hunyt el 69 éves korában. 1000 koronás alapítványt tett, melynek kamataiból évente felváltva egy-egy diósförgepatonyi, majd komáromi gyermek részesült, aki kiemelkedett hittan tanulmányaival. Pápai Református Kollégium értesítői. 1874/75. 34. Egyházkerületi Névtár. 1878. 31.1880. 37.1882. 40.1884. 39.1885. 44.1886.44.1887.44.1888.45.1889.46.1890.56.1891.51.1892.47. DPL1929. 70,199.

148 A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) rendszeresen tartott eredményes téli és nyári konferenciákat, a télieket Budapesten, a nyáriakat az ország különböző helyein. Az első nyári konferenciát Visegrádon, a másodikat Balatonalmádin 40 fővel tartották meg. 1909-ben Sárospatakon volt a nyári konferencia 12, 1910-ben Tatán 80, 1911-ben Eperjesen 120, 1912-ben Debrecenben 120,1913-ban Felsőszelin 140,1914-ben Losoncon 160 résztvevővel. A MEKDSz 1923- ban 196 rendes tagot számlált, 1944-ben 102-t. A konferenciázó diákok száma sem érte el általában a 300-at. FORGÁCS 1925.473-474. PÁLL 1983.452-455. DOBOS 1987.284.-290-