Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

Szomorú özvegységem boldogult jó férjem halála óta, sok küzdés és nélkülözés közben telt el a mai napig.

Madar, 1943. VI. 30.

özvegy Udvardy Gyuláné

MAGYARSÓK-SZELŐCE Rácz Elemér nyugalmazott lelkész140 141

Rácz Elemér Inotán (Fejér megye) 1875. március 11. született. Szülei Rácz Géza ottani lelkipásztor142 és Faa Hermina. Tíz testvér közül a negyedik. Féléves korában szüleivel Mohára kerül. Ott jár elemi iskolába 1885 tavaszáig. Onnan Mórra kerülnek, ahol befejezi az ötödik elemit, s 1885 szeptemberében Pápára megy gimnáziumba. 1893. június 28-án érettségizik, és a teológiára kerül. Negyedéves korában senior, 1897. IX. 8. kápláni, 1898. szeptember 8-án papi vizsgát tesz. 1898. augusztus 1-től 1899. október 1-ig segédlelkész Mezőkomáromban Kutassy Ferenc143 mellett. 1899. október 1-től Antal Gábor püspök komáromi segédlelkésznek viszi, ahol 3 évig dolgozik (hitoktató polgári<ban> és gimnáziumban, katonai kisegítő káplán és fogházi segédlelkész). 1900 december havában a magyarsóki gyülekezet egyhangúlag lelkipásztorává választja. Állását 1901 októberében foglalja el. Szíjj Máriával, Szíjj János komáromi tanító144 leányával házasságot köt, és Sókon 1941. december 31-ig dicséri az Urat.

140 Udvardy Gyula 1909-ben született Madáron. A gimnáziumot Komáromban, a tanítóképzőt Pozsonyban végezte. 1930-tól Perbetén, majd 1934-től 1940-ig Mareelházán tanított. 1940-ben választotta meg Imely leányegyházközség, ahol 1942-ben is tanított. DREL II. 259. a. 1930. 5, 45. TtREL I. 8. d 8. Madar. II. 6. DPL 1940. 129. Egyetemes Névtár. 1941. 105. SZERÉNYT 1933. 274. CSATÁR-ÖLVEDI1939. 229.

141 Utóda, Rácz László állította össze. Rácz László saját önéletrajzot nem küldött: „Külön életrajzot jóformán egy éves pásztori működés miatt nem küldök.”

142 Rácz Géza 1843. január 25-én született, apja Szoboszlai Rácz András lelkész, anyja Hetessy Eszter volt. Elemi iskoláit Literen, középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán folytatta és végezte 1864-ben. Abban az évben fél évig tanító volt Balatonfőkajáron, majd 1865-ben Pécselyen lett segédlelkész. Az 1865-ben Szilasbalháson tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1868- 1875 között Inotán, 1875-től 1885-ig Mohán, majd 1885-1903 között Móron szolgált. 1903. április 19- én hunyt el 60 éves korában. DREKK O. 394t. 147. TtREL I. 8. d. 7. Inota. 12. d. 8. Litér. VIII (Rácz Géza Enyingen volt ügyvéd, ott is halt meg!). Moha. 12-13. Mór. 17. d. 9. Nemespécsely. 3. DPL 1903. 291-296.

143 Kutasi Ferenc 1823-ban született Balatonfüreden. Tanulmányait születése helyén kezdte, majd Pápán folytatta, ahol a szónoki iskolások tanítója is volt. 1847-1850 között Enyingen rektor, majd 1851-ben ugyanott, 1852-1853 között Polgárdin segédlelkész volt. 1853-tól 1862-ig Bodajkon lett rendes lelkész, innen választotta el a mezőkomáromi gyülekezet, ahol 1902-ig szolgált. 1902-ben hunyt el. DREL II. 104. b. 1848.1. DREL III. 137. h. 1. 20. DREKK 0.394t. 106. TtREL I. 8. d. 6. Bala- tonszőlős. 14. Bodajk. 3,19. Csákberény. II. 3. Csősz. 4. d. 7. Enying. 5, 8,16,17. d. 8. Lajoskomárom. 15. Mezőkomárom. I. II. 1, 4, 5, 6, 7, 8,19, 26, 31. Mezőszilas. 5. d. 10. Polgárdi. 3. Sárkeresztes. 5, 37, 50. d. 11. Soponya. 37, 48. Szabadhídvég. 6. DPL 1902.115. VÁRADY 2000.138,163 (1873-1876 Mezőkomárom!).

144 Szíjj János komáromi elemi iskolai igazgatótanító Szépe Pállal közösen írt munkája: Komárom megye földrajza a komáromi Grósz nyomda kiadványaként jelent meg 1885-ben. Hittrich József-288-