Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

tanítói lakásnak megfelelő uradalmi főintézői lakás megvételének. Csak a buzgóbb templomba járásra nem tudtam híveimet serkenteni, mert mint általában Csallóközben, úgy nálam is a gyülekezetnek csak egyharmada volt templomba járó.

Emiatt 1927 júniusában elpályáztam a Mátyusföldön126 levő, s akkor halálozás folytán megürült komáromszentpéteri gyülekezetbe. Több pályázó közt az általános többséget megkapva, 1927. december 10-én elfoglaltam új állásomat. Itt már jobb templomlátogató gyülekezetre találtam. Építkezésben itt sem volt hiányunk, mert tanítólak, templom és toronyjavításon kívül építettünk új iskolát. A templomba közadakozásból orgonát vettünk. Egyik hívemtől szép nagy Egyri gyártmányú127 harangot kaptunk, szóval a szükséges jó viszony itt is megvan a lelkész és gyülekezete közt. Itt nősültem 1928. augusztus 1-én, feleségül véve Hajdú Máriát, néhai Hajdú András volt lipótvári fegyintézeti lelkész128 és néhai Végh Johanna elvált leányát, kinek első férjétől származott 3 gyermeke után

1930-ban született kis leányunk.

A cseh idő alatt a cseh hatóságokkal sok kellemetlenségem volt. 1924-ben a komáromi csendőrkerületi parancsnok hatodmagával volt kint lakásomon, Apácaszakállason házkutatást tartani, s bár semmi olyan pozitív nyomot nem találtak arra nézve, ami miatt kijöttek hozzám, de ettől kezdve még szigorúbb megfigyelés alatt voltam, mint addig. Állandóan zaklattak, hogy valamely államtámogató pártba én is lépjek be, s hogy erre rávenni nem tudtak, minden indokolás nélkül váratlanul beszüntették kongruámat, s mint megbízhatatlan hosszú időre elvették útlevelemet. Néhai Balogh Elemér püspök úr egypárunk érdekében külön kihallgatást kért Masariknál, de a lassan jó mederbe készülő dolog meghiúsult az akkori pozsonyi országos hivatali referensünk, Stunda István129 jellem- telensége és erőszakoskodása miatt, ki szintén saját pártjába akart belekényszeríteni, s mikor ez nem sikerült, elgáncsolta püspök urunk addigi fáradozásainak

120 Mátyusföld a Csallóköztől északra, a Kis-Kárpátoktól a Vágig terjedő síkvidéki terület népi elnevezése.

127 Elírás történt: a kisgejöci harangöntő mester, Egri Ferenc által készített harangról lehet szó.

128 Hajdú András Tiszakeresztúron (Ugocsa vm.) született, apja Hajdú János földműves és Jakab Erzsébet volt. A teológia III. és IV. évét Pápán végezte 1887-1889 között. 1891-ben újszőnyi segédlel- készkedés után nevezték ki illavai fegyházi lelkésznek. 1896-ban, 30 éves korában vette feleségül Negyeden Végh Johannát. 1895-ben, és 1897-ben is keresztszülőként szerepel Sándor Benő lelkész gyermekei keresztelésénél. 1901. március 1-én 34 éves korában hunyt el. DREL I. 1. a. 1889. jan. közgy. 73, 74, 75, 76, 249.1891. jún. közgy. 62, 64, 65.1892. ápr. közgy. 57. 1901. márc. közgy. 14,16. DREL 1.1. u. Bajka. 10. Hontfüzesgyarmat. 15. Püspöki jelentés 1901. március 8.16. TtREL I. 8. d. 9. Negyed. 119. Pápai Református Kollégium értesítői. 1887/88. 20 (A Szatmár vármegyei Nagyarról származott!), 70.1888/89.4. DPL1891.398. PEIL 1901.176.

129 Stunda István 1891. szeptember 8-án született Lakárdon (Lekárt, Ung vm.). A sárospataki kollégiumban és 1917. november-1919. január között Baselben tanult. Hazatérése után Pozsonyban a csehszlovák kormány szolgálatában a közoktatásügyi minisztérium titkára lett. 1929-1939 között a Köztársasági Földműves és Kisgazda Párt tagjaként nemzetgyűlési képviselő volt. 1933-1935 között szerkesztette az agrárpárt Földműves címen (korábban Népújság) megjelent közlönyét. A német megszállás idején részt vett az ellenállásban, letartóztatták, 1945-ben Mauthausenben halt meg. SEBESTYÉN 1938. 164. CSOMÁR 1940. 9, 10, 14, 17, 27, 41, 103, 147. SZÖGI 2000. 56 (172. sz.). FONOD 2004.311.-283-