Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető lemző e korszak református lelkésztársadalmának miliőjére. A képen Pongrácz József látható kilenc bibliaköröse társaságában. Pongrácz 1910-ben lett a dunán­túli egyházkerület helyettes teológiai tanára, miután elődét, Antal Gézát ország- gyűlési képviselőnek választották. Pongrácz nemcsak Antal tárgyait vette át, hanem az oktatás mellett egyik legelső dolga volt a bibliakör megalakítása is. „Fontosnak tartottam a diákjainkkal való személyes kapcsolatot, annak ápolását. E célból mindjárt kezdetben bibliakört alakítottam köztük az önként jövők között, majd a református gyülekezetben vasárnapi bibliaiskolát vezettünk az önként vállalkozó elemi iskolai és ismétló'iskolai növendékek részére, ahol a csoport­tanítást a szintén önként vállalkozó teológus bibliakörösök végezték a teológiai tanári kar és a gyülekezeti lelkipásztor engedélyével” - emlékezik vissza Pongrácz József a bibliakörök indulására." Teológiai tanársága kezdetén feleségével Pá­pán, a Tókertben levő házukban még diákokat is tartottak. Lakójuk volt Tildy Zoltán, a későbbi szeghalmi lelkész, majd köztársasági elnök is.100 A képen Pong­rácz József két oldalán az alsó sorban Szabó Imre utóbb Budapest-fasori, Nehézy Károly későbbi kisújfalui, Magyaródi Dénes majdani kömlődi és Kántor Gyula jövendőbeli inotai lelkész látható. Ül: Tildy Zoltán utóbb szeghalmi, Besse Zoltán későbbi somogytúri, majd vágfarkasdi, Galambos Zoltán majdani révko­máromi, Kiss János későbbi csilizpatasi és Földes Lajos utóbb bátorkeszi, majd csallóközaranyosi lelkész.101 Mint látható, az ekkori bibliakörös teológusok nagy 99 Az idézet az Emlékeim című önéletrajzi írásának része, melynek jelenlegi őrzési helye a Dunán­túli Református Egyházkerület Könyvtárának Kézirattára, jelzete: DREKK 0.159. Visszaemlékezési- ből arra is fény derül, hogy nemcsak a teológusokkal való szorosabb kapcsolat miatt tartotta fontos­nak a bibliaköröket, hanem azért is, mert azok az ő életében is lényeges szerepet töltöttek be. Teoló­gus korában értek Magyarországra a Keresztyén Diákmozgalom hullámai. E mozgalommal Forgács Gyula révén nagyon hamar kapcsolatba került. Kirándulásokat tettek a Pápa környéki református gyülekezetekbe, ahol bibliamagyarázatokat tartottak. A mozgalom keretein belül kezdték a tudatos bibliaolvasást is. Erre így emlékezik vissza: „Más szemmel néztem a jelenemet és a jövendőt. Megkezd­tem az öntudatos harcot a bűn ellen a saját életemben és a környezetem életében. Elkezdtünk a Bibliával az életünk szempontjából foglalkozni. Rájöttünk - voltunk páran ilyenek a teológián: Tóth Lajos, Vá- rady Lajos, Székely István, Kiss Zoltán, Ólé Sándor, Ruzsás Lajos, stb. -, hogy tényleg a megváltozásra nincs más mód, mint azt Péter apostol ajánlotta a jeruzsálemi sokaságnak: Térjetek meg! Ez nálam nem történt gyorsan, mint Pál apostolnál. Sok küzdelmet állottam ki, míg véglegesen Jézus mellett döntöttem.’’ DREKK 0.159. 7-8,12. 100 DREKK 0.159.13. 101 Nehézy Károly, Magyaródi Dénes, Kántor Gyula, Galambos Zoltán, Kiss János és Földes Lajos önéletrajzai olvashatók a kötetben. Szabó Imre, Tildy Zoltán és Pongrácz József életrajzi adatai is szerepelnek a jegyzetekben. Besse Zoltán 1893. június 11-én született Kismányán, apja Besse Kál­mán kántortanító, anyja Csepy Mária. Középiskolai és teológiai tanulmányait is Pápán végezte 1904- 1916 között. 1915-ben Adásztevelen, majd 1916. áprilistól 1917. októberig Bátorkeszin volt segédlel­kész. 1917-ben Vágfarkasdra helyezték segédlelkésznek. 1918-ban Pápán tett lelkészi vizsgát. 1918 őszén saját kérésére a dunamelléki egyházkerület átvette segédlelkészei sorába. 1920. júniusig Som községben volt segédlelkész. 1920-ban a somogytúri gyülekezet választotta meg lelkészének. 1920. július 6-án vette feleségül Kálmán Irént, a ságvári lelkész, Kálmán Gyula leányát. 1920-tól 1943-ig Somogytúron szolgált, emellett a külső-somogyi egyházmegye aljegyzője és körlelkésze, majd főjegy­zője is volt. 1943-ban választotta meg lelkészének a vágfarkasdi gyülekezet, ahol 1959-ig működött. TtREL I. 8. d. 5. Somogytúr. 5-7. d. 6. Bátorkeszi. 4. Dunamelléki Református Egyházkerület közgyű­lési jegyzőkönyvei. 1919. nov. közgy. 7, 30. Pápai Református Kollégium értesítői. 1904/05. 127, 148,-27-

Next

/
Oldalképek
Tartalom