Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

ren a 12. közös gyalogezredben mint frontharcos, 1917. novemberig az orosz, attól kezdve a háború végéig az olasz harctéren. A háború végén szülőföldem cseh megszállás alá került. A magyarországi bolsevizmus bukása után mentem a pápai teológiai főiskolára, ahol katonai éveim beszámításával már 1921. szeptemberben letettem az első lelkészképesítő vizsgát. Hazajöttem, és Diósförgepatonyban a beteg Topa József mellé kerültem segédlelkésznek. Innét az 1921. évi cseh mozgósítás alkalmával bevonultam katonának, s mivel a csehek régebbi katonai rangomat nem ismerték el, mint egészségügyi közkatona teljesítettem egy hónapig szolgálatot, majd leszereltem.

Visszatértem Diósförgepatonyba, ahol principálisom halála után97 helyettes lelkész voltam 1922. február 20-ig, amikor is Ekeibe helyeztettem helyettes lelkésznek. Itt voltam 1922. március végéig, innét Deákira kerültem esperesi segédlelkésznek. 1932. szeptemberben tettem le Pápán a II. lelkészképesítő vizsgát, utána azonnal Pozsonyba kerültem Balogh Elemér püspök mellé titkárnak és pozsonyi segédlelkésznek. 1927. november hóban egyhangú meghívással megválasztottak lakszakállasi lelkésznek, de az állást az özvegyi és kegyeleti év lejárta után csak 1929. március 12-én foglalhattam el. A lakszakállasi állás elfoglalása után a komáromi egyházmegye lelkészértekezlete megválasztott jegyzőjének.

A lakszakállasi egyházban 1930-ban megszerveztem a II. tanítói állást, 1931- ben két tantermes új iskolát építettünk, 18000 cseh korona költséggel, mindezt rendkívüli egyházi adóból. Elnöke lettem a hitelszövetkezet felügyelő bizottságának és a tűzoltótestületnek. 1934. évben megszerveztem a Fogyasztási Szövetkezetét, aminek elnöke, ügyvezetője és könyvelője voltam. Az 1936. évben új tornyot építettünk, és renováltuk az egyház 700 éves műemléktemplomát 80000 ezer korona költséggel, amit a 640 lélekszámú gyülekezet rendkívüli egyházi adóból teremtett elő. 1938. szeptemberében megszerveztem a polgárőrséget és a nemzeti tanácsot, amelynek elnöke lettem. Ebben a minőségemben fogadtam a bécsi döntés után bevonuló honvédcsapatokat.

1939 őszén meghívás útján megválasztottak ekeli lelkipásztornak. Az állást

1939. december 1. napján foglaltam el, s azóta itt szolgálok. Az 1941. évben építettünk egy 102 méter hosszú vas- és betonkerítést az egyházi épületek elé, 1942- ben egy új istállóépületet a tanítólakáson. 1943-ban új toronytetőt építettünk, és a templomot renováltuk, továbbá az 1932. évben rosszul épített új iskola alá új beton fundamentumot tettünk.

Házasságot az 1937. évben kötöttem. Feleségül vettem Nagy Lenke lakszakállasi tanítónőt, aki 1911. évben született Csallóközaranyoson. Édesapja Nagy Bálint kisgazda volt, aki a világháborúban meghalt mint frontharcos. Házasságunkból 1936. június 1. napján született Márta nevű leányunk.

Az 1936. év szeptember havában a csehszlovákiai egyetemes református egyház konventi pénztárosa lettem, majd ugyanazon év október havában konventi ügyvezető és előadóvá választattam úgy, hogy azért lakszakállasi lelkészi állásomat is megtartottam, s hetenként 2-3 napot töltöttem Pozsonyban konventi

97 Topa József lelkész 1921. december 6-án hunyt el. TtREL 1.8. d. 6. Diósförgepatony. II. 16.-271-