Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

támogatása mellett sikerült visszaszerezni a református egyháznak az iskolafenntartási jogot, és azóta ismét református felekezeti iskola működik Csiliz- radványon.

A lelkészlak teljesen szétmállott fazsindely teteje helyett 1923-ban új cseréptető készíttetett, 1933-ban pedig benn az épületben nagy renoválások vitettek keresztül igen sok harc és küzdelem árán.

A lelkész magánéletére vonatkozólag meg kell említeni, hogy fiatal éveiben nagy híve volt a sportnak, rátermettségénél fogva több ízben részt vett amatőr atlétikai versenyeken, különösen a svéd gerelyvetésben volt specialista. 1908. május 31-én versenyzett először ezen sportnemben, és már ezen első versenyén túl- dobta méterekkel az akkor fennálló világrekordot. Ezek után nem hagyhatta félben az aktív versenyzést, a magyar színeket külföldön is többször képviselte. Már az

1912-iki stockholmi olimpiai világversenyen is ő húzhatta fel a magyar trikolórt a győztes államok zászlói közé. 1914. július havában pedig, közvetlen a múlt világháború előtt Londonban, az angol bajnoki versenyen, ahol a világ legkiválóbb versenyzői együtt voltak, legyőzve az összes versenyzőket, az első díjat hozta haza, miáltal a magyar sportnak és névnek dicsőségét és tekintélyét növelte.66

A világháború kitörése vetett véget sportolásának éppen akkor, amidőn edzettsége és gyakorlata révén már a legmagasabb fokon állott.

1923-ban, amidőn az állampolgárság hiánya miatt gyakori kellemetlenségei voltak, és már a kiutasítás veszélyének volt kitéve, többek tanácsára belépett a legerősebb prágai egyletbe, és néhány versenyen ismét részt vett, s mivel még mindig a legelső volt, így a sport révén szerzett hatalmas támogatói segítségével szerezte meg 1926-ban az állampolgárságot. A versenyzést ezután azonnal abba is hagyta részint koránál fogva, de főként azért, mert úgy érezte, hogy már eléggé megmutatta az uralmon levő csehszlovákoknak, hogy a magyarok is tudnak valamit még öregebb korukban is, nemcsak fiatal éveikben.

Legutoljára még 1931-ben a megalakult Csehszlovák Magyar Atlétikai Szövetség67 által rendezett magyar bajnoki versenyen vett részt a Magyar Atlétikai

1881. augusztus 30-án született Nemesócsán (Komárom vm.). Elemi iskolai tanulmányait szülőfaluja református elemi iskolájában, középiskoláit a Pozsonyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Líceumban végezte. Ezután a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait. Családi birtokain gazdálkodott, a békés életet az I. világháború harcai (a román és az olasz fronton is harcolt), majd a békeszerződések következtében kialakult kisebbségi lét erősen befolyásolta. 1922-ben, apja halála után vette át a családi birtok irányítását, amelyet szakszerűen és eredményesen végzett. Élénk társadalmi életet élt: közel húsz éven keresztül töltötte be a komáromi református egyházmegye gondnoki tisztét, az Alsó-Csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulat elnöke is volt. 1953-ban hunyt el vagyonától megfosztva, lelkileg, testileg megtörve. Lásd még: KULCSÁR 1995.

66 Legjobb eredményét, 57,6 métert 1914-ben érte el. TURCZEL1992.12.

6/ A Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség 1931-ben alakult, akkor hagyták jóvá alapszabályát. 12, majd 13 egyesület tartozott hozzá. A Szövetség elnöke Holota János, alelnöke Kóczán Mór, főtitkára Moravek István volt. Révay István az 1928-ban alakult, 10 évig fennálló Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségnek volt az alapító-elnöke. Ezt a tisztet 1935-ig töltötte be, utóda 1935- 1938 között Bárczy Oszkár volt. A Szövetségen belül 8 szakszövetség és 4 szakbizottság működött. A bejegyzett magyar sportegyesületek száma meghaladta a kétszázat. TURCZEL 1992.46,53.-254-