Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Komáromi Egyházmegye

Komáromi egyházmegye

árva nyert gondos ápolást és nevelést. A polgári iskola elvégzése után hazakerültem Pápára, és akkor édesanyám gondviselése és áldozatkészsége mellett elvégeztem a tanítóképzőt a református nőnevelő intézetben. 1908-ban képesítőztem, és megkaptam a tanítónői oklevelet, ami számomra a biztos megélhetést jelentette. Megjegyzem, hogy rajtam kívül még 3 testvérem szintén tanítói pályát végzett, kik közül egyik pápai kántortanító. 1910-ben Kéttornyúlakon helyettesítettem a kántortanítót4, aki katona idejét szolgálta. A következő évben Kisújfalun tanítottam, onnan pedig véglegesen Neszmélyre kerültem, de ott sem sokáig voltam, mert 1914. szeptember 20-án férjhez mentem Martsa Sándor alistáli református lelkészhez, és akkor állásomról lemondtam. Férjemmel 15 évig éltem a legmegértőbb szeretetben, és amennyire tőlem tellett, minden munkájában segítőtársa voltam.

Házasságunkból 3 fiúgyermekünk született. Az első 1915 novemberében. De boldogságunk nem sokáig tartott, mert kis fiunk csak egy napig élt, nagy fájdalmat okozva mindkettőnknek. 1916. október 7-én újra megajándékozott bennünket a jó Isten fiúgyermekkel, aki a Dániel nevet kapta. Két év múlva, 1918. október

14-én Sándor fiunk született, s újra éreztük a jó Isten áldását. Gyermekeinket a legnagyobb szeretettel neveltük, és boldogságunkért a jó Istent áldottuk. Egyházunkat szerettük, és hűségesen munkálkodtunk gyülekezetünkben. A környékbeli lelkész családokkal a társadalmi érintkezést fenntartottuk, de legjobb barátja férjemnek Tóth Zsigmond madi lelkész volt.

A cseh megszállás alatt sok szomorú napunk volt, mert férjemet valósággal üldözték a magyarsága miatt. Annyira, hogy az állampolgárságot megtagadták tőle, sőt 1926-ban a kongruát is megvonták tőle, és attól kezdve nem is kapta.

1923-ban megszervezték egyházunkban a 3-dik tanerő felállítását, és arra én is pályáztam, hogy férjemnek segítségére lehessek a kenyérkeresésben. Megválasztásom sikerült, és azóta a mai napig működöm egyházunkban. A múlt világháború izgalmai is megviseltek bennünket, mert 3 testvérem részt vett a háborúban, kik közül kettő 5 évig orosz fogságban szenvedett. De a jó Isten az övéit nem hagyja el, és szerencsésen hazasegítette őket.

1926-ban mély gyász ért bennünket, áldott lelkű anyósom súlyosan megbetegedett, és hosszabb szenvedés után meghalt. Pár év múlva jó apósomat temettük el.

megszervezésével és elindításával. Igazgatói munkássága mellett Kecskemét életében is fontos szerepet töltött be: 16 évig az iskolaszék tagja volt, részt vett a közigazgatási bizottság munkájában is. 1907-1921 között a Katona József kör ügyvezető alelnöke volt. Az ő javaslatára szervezték meg a kecskeméti népirodát. Az I. világháború idején az árvaházban vöröskeresztes kórházat szervezett. http://koztemetokecskemet.hu/?r=124&c=44. http://www.hirosnantar.hu/index.phn?oldal=matortent&sz=1045l.

4 Jankó Béla 1907-1912 között tanított Kéttornyúlakon. 1907 őszén választották meg, az 1908. július 16-án Pápán tartott egyházmegyei közgyűlésen tett esküt. 1909. november közepén betegsége miatt hazament, november 23-tól Kiss Juliska helyettesítette. Egyházkerületi Névtár. 1908.178-179. 1909.134-135.1910.134-135. Egyetemes Névtár. 1911. II. 77. DRELII. 35. a. 1907. nov. kgy. 21.1908. 6.1909.12. TÓTH 1927.43. TUNGLI1997.156.-226-