Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

Püspöki titkárságom ideje alatt általános betekintést nyertem a református egyházak életébe, s azok kormányzásába, amelyet értékesítettem rendes lelkipásztorkodásom minden egyes helyén.

Kisigmándon egy anyagilag és lelkileg szétroncsolt egyházat találtam, elődöm, Szentkuti Kis Károly öngyilkos lett, mert sem az anyagi ügyeket, sem a lelkieket szolgálni e hétszilvafás nemes községben nem tudta.141 Kisigmándi működésem súlypontja az anyagi ügyek rendbehozatala, a szétszórt nyáj összegyűjtése volt. A juhakolhoz hasonló lelkészlakot lebontottuk, s helyébe egy új lelkészlakot építettünk, harangokat szereztünk, elődöm sírját emlékkővel jelöltük meg, mire azonban a lelkészlakás teljes befejezést nyert volna, a berhidai gyülekezet választott meg lelkipásztorául. Kisigmándon nősültem 1928. szeptember hó 20-án, feleségül vettem Székesfehérvárról Kardos Ilonát, Kardos Andor és Csuka Lídia leányát.

1931. november 22-én foglaltam el berhidai lelkészi állásomat, ahol a 700 lelkes egyháznak 7000 pengő adóssága volt iskolaépítésből, harang- és orgonaszerzésből, s ezt a súlyos terhet kellett levennem a gyülekezet válláról, amely először megbénította az egyházi életet. Ott elődöm, Bakos Dezső lelkipásztor volt, aki onnan Szentkirályszabadjára ment lelkipásztornak.142 Berhidán a lelkészlakást, templomot kívül és belül rendbe hozattuk, az összes egyházi épületeket villany- világítással láttuk el közadakozásból, a templomot kívülről renováltuk, a templomba szőnyegeket helyeztünk el. A régi iskolából ifjúsági helyiséget készítettünk, azt villannyal láttuk el, és használhatóvá tettük minden nagyobb egyházi megmozdulásra.

1935. július hó 10-én született László nevű fiam, akit Bakó Lajos balaton- főkajári esperes-lelkész143 keresztelt. Mint minden falusi lelkész, Berhidán részt vettem egyháztagjaim érdekében a község minden szociális, társadalmi és politikai megmozdulásában, hogy egyházunkat méltóképpen reprezentáljam, s annak

141 Szentkuti Kiss Károly 1841-ben született Pozbán (Bars vm.). Apja Kis Károly pozbai, nagypeszeki lelkipásztor, anyja Seres Éva, Seres Ferenc lelkész leánya volt. Tanulmányait Selmecbányán és Pápán végezte. Balatonfőkajáron 1 évig tanító, majd Csicsón és Aranyoson segédlelkész volt. Az 1867-ben Székesfehérváron tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. Nagy- peszeken szolgált segédlelkészként 1868-1870 között. Ekkor Pozbára választották meg rendes lelki- pásztornak, ahol 1882-ig szolgált. Ekkor visszakerült Nagypeszekre, majd 1888-tól 1928-ig Nagyig- mándon lelkipásztorkodott. Felesége Csikós Zsuzsanna volt. 1928. január 22-én hunyt el 87 éves korában. DREL1.1. u. Nagypeszek. 4. Pózba. 3,13-14,90-101. TtREL 1.8. d. 9. Nagyigmánd. I. 2. II. 94. Kisigmándon előde Felvinczi Lajos volt, aki 1888-tól 1925-ig szolgált a gyülekezetben. Ezután Lőke Sándor szolgált helyettes lelkészi beosztásban 1925. decembertől 1926. szeptember 1-ig, innen Neszmélyre került segédlelkésznek, 1926. novemberben Budapesten meghalt, Nemesszalókon temették el. DREKK O. 194t. 154-155. TREL törzslap. TtREL I. 8. d. 8. Kisigmánd. I. 3. II. 10. d. 9. Neszmély. I. 2. II. 13. VARADY 2001. 390. Felvinczit helyettes lelkészként Csizmadia Dániel követte 1926. szeptember 1-től 1927. április 1-ig, aki innen Nagyigmándra ment segédlelkésznek, majd Neszmélyre rendes lelkésznek. TREL törzslap. TtREL 1.8. d. 8. Kisigmánd. 1.3. II. 1. d. 9. Neszmély. I. 2. II. 13. III. 18-19. KISS 1888.364-366. VÁRADY 2001.382,407.

142 Bakos Dezső 1923. januártól 1931. február 1-ig szolgált Berhidán. Akkor került Szentkirályszabadjára. TtREL 1.8. d. 6. Berhida. Ill, VII-VIII. d. 11. Szentkirályszabadja. 1,14.

141 Bakó Lajos 1936-1945 között töltötte be a mezőfoldi egyházmegye esperesi tisztét. ZOVANYI 1977.402.-217-