Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

megelégelte szenvedéseit, s magához szólította. Legnagyobb öröme az lett volna, ha papnak készülő fiát Isten igéjét hirdetni hallja. Nem hallhatta, mert Isten másként végzett felőle. Mi pedig itt maradtunk újabb gondokkal megterhelve.

1936-ban végeztem a teológiát, 1939-ben tettem az első lelkészképesítő vizsgát, képesített eredménnyel.

Segédlelkészi éveimet Nagymaroson töltöttem, a drégelypalánki egyházmegyében, kivéve azt a két hónapot, amely időre esperesem130 Szokolyára helyezett.

1942. június 23-án Medgyasszay Vince püspök úr131 a rétsági missziói anyaegyház lelkészévé nevezett ki, amely állást azon év augusztusában el is foglaltam.

1942. október 8-án megnősültem. Feleségül vettem Labancz László drégelypalánki egyházmegye esperesének leányát: Labancz Ilonát.

Most itt végzem <az> Isten és felsőbbségem által reám bízott munkát. Keresem a szétszórtságban élő nyájból a tévelygőket, a reménytelenül élőket, az elhagyatottakat, hogy felgyújtsam előttük az Ige világosságát, s reménységet öntsek lelkűkbe, hogy vigasztaljam őket, s lelkűket az odafelvalók keresésére indítsam.

Nógrád vármegye 60 politikai községéből tevődik össze ez a szórványegyház Rétság központtal. Innét járok ki községeimbe, amelyek bizony nagy messzeségekben vannak a központtól. Csak egy kerékpár áll rendelkezésemre, s bizony sokszor 100 kilométert is kell kerékpároznom egy napon. Nehéz a munkám, de végzem Isten előtti felelősséggel, s Tőle kérem az erőt, és egyedül csak Benne bízom.

Rétság, 1943. VI. 10.

Nagy Lajos református missziói lelkész

SALGÓTARJÁN Szüts István lelkész

1895. március hó 8-án a Győr megyei Táp községben születtem. Édesapám: Szüts Dezső tápi református lelkész132 volt 1890-től 1912-ig. Anyám Dobray Ilona, aki Dobray István fehérvárcsurgói református lelkész133 leánya volt, akinek

130 1922-1940 között Nagy István szokolyai lelkész, majd 1941-től Labancz László volt a drégelypalánki egyházmegye esperese. ZOVANYI1977.158.

131 Medgyasszay Vince lepsényi és pápai lelkipásztor 1935-1943 között volt a dunántúli egyház- kerület püspöke. ZOVÁNYI1977.162.

132 Szűcs Dezső 1853. december 1-én Csetényben (Veszprém vm.) született, apja Szűcs István lelkész, anyja Járdánházy Mária volt. Elemi iskoláit születése helyén, gimnáziumi tanulmányait Pápán, Pozsonyban és ismét Pápán végezte. A teológiát is Pápán hallgatta. 1878-tól Csetényben volt segédlelkész apja mellett, egészen 1888-ig, öt hónapot kivéve, amikor Sárkeresztesen végzett kisegítő lelkészi szolgálatot. Az 1888-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1888-1889 között segédlelkész volt Rédén. 1890-től 1912-ig Tápon szolgált. Felesége Dobray Ilona volt. 1912. április 14-én hunyt el 63 éves korában. DREL I. 1. u. Táp. I. 3. II. 12-15. TV. 48. DREKK O. 394t. 239-240. TtREL 1.8. d. 10. Réde. 1.3. Sárkeresztes. 74. TÓTH 1925.34. TÓTH 1927.85,97.

133 Dobray István 1839. augusztus 20-án született Csurgón (Somogy vm.). Tanulmányait születése helyén, majd Pápán folytatta. Mezőszentgyörgyön és Veszprémben akadémikus rektor volt. Bala- tonfüreden 1865. októbertől 1867. júliusig, Tótvázsonyban 1867. októbertől 1868. márciusig káplán-214-