Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)
Drégelypalánki Egyházmegye
Drégelypalánki egyházmegye valamint a budapesti skót misszió* 100 101 magyar lelkészi teendőkkel megbízottja is volt. O kezdeményezte a letartóztatási intézetek gyakorlati patronázs munkáját, és a szabaduló rabok elhelyezését.10“ így alakult meg a Márton utcai Otthon, valamint az ecseri Mentőotthon.103 Ugyanezen időben előbb másodtitkára, majd főtitkára lett az Országos Magyar Protestáns Evangéliumi Belmissziói Egyesületnek.104 Az 1903-ban megalakult Lorántfíy Zsuzsanna Diakonissza Otthonnak első lelkipásztora lett. 1905 decemberében a losonci református egyház választotta meg I. lelkészének. A losonci ősi református gyülekezetben áldásos munkát fejtett ki. Tevékeny részt vett a város és vármegye életében is. A cseh megszállás alatt nemcsak a losonci gyülekezetnek, de az egész ideszakadt magyarságnak is vezető egyénisége volt, aki minden magyar ügy mellett bátran síkra szállt. A csehszlovák hatóságok többször letartóztatták, s egy esetben 6 hónapi vizsgálati fogságban is volt. Az 1923-ik évi lévai zsinaton mint jegyző, 1926-tól kezdve az állam és egyház között lefolyt információs tárgyalásokon az egyház egyedüli meghatalmazottja, az 1928-iki zsinat előadója, az új törvénycikkek szövegezője az 1907-ik esztendőből, az 1911-ik esztendőből. Bp„ 1897., 1908., 1912. BERZA 1993. 35-36. GÉRA 2006b. 1015-1048. 100 A misszionárius lelkész feladata az erkölcsi és hitéleti feladatok ellátása és fejlesztése volt az egylet különböző munkaágaiban. GÉRA 2006c. 176. 101 A pesti Skót Misszió a skót presbiteriánusok zsidómissziójának gyümölcseként született. 1839-ben egy négyfős skót küldöttség ment Palesztinába a terep felmérése céljából. A hazatérő misz- szionáriusok közül Alexander Keith Pesten megbetegedvén ösztönzést kapott az evangélikus Mária Dorottya württenbergi hercegnőtől, József nádor feleségétől egy itteni zsidómissziói állomás felállítására. Az első négy misszionárius 1841-ben érkezett Pestre, hivatalosan a Lánchidat építő skót és angol mesteremberek lelkészei lettek. Ugyanakkor elindították a protestáns egyházak lelki megújulásának előmozdítását és a zsidók térítését is. Az első áttért, Philip Saphir 1846-ban megalapította a Skót Misszió iskoláját is. A zsidótérítés erősödésével a misszió hivatalos nyelvévé az angol mellett egyre inkább a német vált, 1869-re létre is jött a pesti egyházközség keretei között a Németajkú Református Leányegyház. A XIX. század végétől a misszió erőteljesen magyarosodon, élére 1906-tól kezdve többször is magyar lelkészt állítottak, 1910-től kezdve az iskolában is magyar nyelvű tanárokat alkalmaztak. A misszió működését a két világháború nehezítette, de nem törte meg. A kommunista hatalomátvétel után az iskolát államosították, de a misszió névleg fennmaradt, a kommunizmus évei alatt végig volt kinevezett magyar lelkésze. 1990-ben újra visszatérhettek a skót misszionáriusok. KOVÁCS 2006b. 896-898,900-901,906-914. 103 A patronage munka Dessewfíy Emma vezetésével indult, aki 1902-ben kapott engedélyt a női börtön igazgatójától a rabok látogatására. Az evangelizációs munka mellett írni-olvasni, kézimunkázni is tanították a rabokat, a börtönben fehérnemű-műhelyt állítottak fel. 1906-ban Korócz Ká- rolyné vezetésével menedékotthont is nyitottak a börtönből szabaduló, erkölcsi züllésnek indult, krízishelyzetbe került nők számára. GÉRA 2006b. 1021-1022. 103 Ecseren a börtönből szabadult nők elhelyezésére alkalmas házat berendezéssel együtt egy magánszemély ajánlotta fel. Az adományozó ragaszkodott Dessewfíy Emma személyéhez, azt is kikötötte, hogy az otthon a Lorántfíy Egyesülettől függetlenül működjön. GÉRA 2006b. 1022. 104 Az Evangéliumi Magyar Protestáns Belmissziói Egyesület 1902. szeptember 24-én alakult meg Hódmezővásárhelyen. „Az egyesület célja az evangélium terjesztése és az evangéliumi élet fejlesztése egyháztársadalmi úton” - fogalmazták meg az Egyesület Alapszabályában. Sörös Béla lelkiismeretesen eljuttatta az Alapszabályokat minden református gyülekezet presbitériumához. Az eredmény csekély volt: ahol már működtek szervezetek, ott nem akartak csúcsszervet, ahol még nem, ott a szervezés ezen módja sikertelen maradt. Később az Egyetemes Konvent ezen cél érdekében 1922-ben megszervezte a Konventi Belmissziói Bizottságot. FORGÁCS 1925. 265-266. BUCSAY 1983. 233. Az Egyesület elnevezése Puntigánnál: Országos Protestáns Belmisszió. PUNTIGÁN 2005.84.-203-
