Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Bevezető

Bevezető

felvidéki lelkészek munkáit.“ A Kálvin Nyomda kiadásában jelent meg a Pálóczi Czinke István által szerkesztett Énekeskönyv is.63

A dunáninneni egyházkerület lelkészei is jelentős szerkesztői, kiadói tevékenységet folytattak.34

Az egyházkerületben végzett belmissziói, diakóniai tevékenységről sem feledkezhetünk meg. A losonci teológia szervezésében 1926-1931 között évente diák- és leánykonferenciákat szerveztek.6'" Nehézy Károly marcelházi, majd kisújfalui lelkész tevékenysége révén és a „kiskoszmályi mozgalomnak” köszönhetően árvaház alakult Kiskoszmályon.66 A kiskoszmályi mozgalomból nőtt ki a Béthel Egyesület, majd a Béthel Szövetség is. A lelki megújulás mellett a szociális kérdésekre is nagy hangsúlyt fektettek.67

1935-ben Sörös Béla losonci lelkész és Szilassy Béla főgondnok Református Összefogás névvel mozgalmat indított, mely céljai szerint a református egyház keretein túllépve az egész felvidéki magyarság „hatóerejét’ kívánta növelni.68

Az élénkülő országos közélet mellett a gyülekezeti élet is egyre nagyobb aktivitást mutatott. Az eredményesen működő gyülekezetek sorából is kiemelkedett

62 KÖVY 1938. CSOMÁR 1940. 181-182. MOLNÁR 1998. 227. A Bertók Béla szerkesztésében megjelent könyvek listáját közli a Csekes Béla szerkesztette Református Világszemle. 1924-1937 között többek között Bácsy Gyula, Galambos Zoltán, Nagy Lajos, Péter Mihály, Konkoly-Thege István, Szőke István, Szabó Béla, Boross Kálmán, Karácsony Sándor munkái jelentek meg. Református Világszemle 1937/4.153-154.

63 Az Énekeskönyv húszezer példányban jelent meg. Olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy 1937-ben újabb húszezer példányban jelentették meg. Egységes liturgiát, istentiszteleti rendtartást nem sikerült kialakítani, egyre nagyobb számban a Ravasz László nevéhez fűződő liturgiát használták. LADÁNYI-PAPP-TŐKÉCZKI1998.137. MOLNÁR 1998. 227.

64 A Református Egyház és Iskola és a Szeretet című lapokról már esett szó. A református magyar diákság lapja Baráti Szó címen jelent meg Varga Imre és Narancsik Imre szerkesztésében. Felelős szerkesztője Csomár Zoltán volt. 1930-1939 között Nehézy Károly szerkesztette a Hajnal című külmissziói havi folyóiratot. A Református Világszemle Csekes Béla szapi lelkipásztor kiadásában jelent meg. A Református Sión című lap gyakorlati havi folyóirat volt 1928-1934 között. Soós Károly búcsi lelkipásztor szerkesztette. 1936-tól Konkoly-Thege István jánosi lelkész szerkesztésében is megjelent egy gyakorlati folyóirat Útmutató címen. A református diákság lapja a Református Elet volt (1934-1935), Narancsik Imre és Kiss Gyula szerkesztette. CSOMÁR 1940. 179-180. Református Világszemle 1937/4.154-155.

65 1931-ig hét országos diákkonferenciát rendeztek. 1931-től az országos konferenciák helyett kerületi, egyházmegyei, vagy kisebb, körzeti összejöveteleket rendeztek. A lánykonferenciák már korábban partikuláris jelleget öltöttek: 1930-ban három körzeti leánykonferencia került megrendezésre. CSOMÁR 1940.203-205. PAP 1973.118-127. PUNTIGÁN 2005.42-46.

66 A húsz év során négy árvaház alakult: Beretkén, Nagyszőlősön (mindkettő főúri adomány jóvoltából), Munkácson (a Kárpátaljai Reformátusok Egyesülete kezdeményezésére) és Kiskoszmályon. TÓTH 1942. MIKÓ 1991.99. LADÁNYI-PAPP-TŐKÉCZKI 1998.137. GALO 2011.18-32.

67 Ugyanebből a célból alakult meg 1935-ben Munkácson a Kárpátaljai Reformátusok Segítő Egyesülete. MOLNÁR 1998.228.

681937-től kéthetente megjelenő lapot is kiadtak Varga Imre rimaszombati lelkész szerkesztésében Összefogás címmel. A lapnak négyezer előfizetője volt. 1937-ben Losoncon országos konferenciát szerveztek, amelyen százharminc fiatal vett részt, hogy megfogalmazza a mozgalom nemzeti céljait. Az 1938. év eseményei megakadályozták a református Összefogás kibontakozását. MOLNÁR 1998. 228-229.-19-