Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye tettem feltételesen rendes hallgatónak. Alapvizsgáig érettségiznem kellett. 1923. szeptember elején mentem Pápára, december közepén vizsgáztam a gimnáziumi V., VI, VII. osztályról latin, görög, német, számtan, fizikából, 1924. januárban kollokváltam a teológia I. félévről, májusban vizsgáztam a VIII. osztályról (teljes magánvizsga), magyarból és görögből ismétlővizsgára utasíthattam, júniusban kollokváltam a II. félévről, szeptemberben javítóvizsgáztam és érettségiztem, így került a leckekönyvembe ez az egyébként érthetetlen bejegyzés: „Az ... 1924. szeptember 9-én ... kiállított érettségi bizonyítvány alapján ... beíratott. Pápa, 1923. év október 1.” A teológiát is Pápán végeztem. Az utolsó évet mint Rockefeller-alapítványos77 78 Zürichben hallgattam. Segédlelkész voltam Nagysallón 1927. október 1-től december 13-ig, Sár- szentmihályon 1927. december 20-tól 1928. július 1-ig. (1927. december 16-án tettem kápláni vizsgát.) Helyettes lelkész Alsóváradon 1928. július 1-től 1928. szeptember 20-ig, Nemesorosziban 1928. szeptember 20-tól 1928. november 18- ig, ismét segédlelkész Ipolypásztón 1928. november 18-tól 1930. október 14-ig. 1930. október 15-én mentem a gömöri egyházmegyébe kebelezett Szútor kö­zségbe mint egyhangúlag megválasztott lelkipásztor. Ott munkálkodtam 1939. március 11-ig. Az ipolypásztói lelkipásztori állásba beiktattam 1939. március 12-én. Házasságot kötöttem 1932. június 9-én Ipolypásztón Varga Irénnel, néhai Varga Béla (deáki születésű) ipolypásztói református kántortanító'8 leányával. Első gyermekünk: Árpád Béla Endre 1933. március 26-án, a második: Zoltán Dániel 1935. október 29-én, a harmadik: Márta Éva Lilla 1937. október 18-án, a negyedik: Attila Pál 1941. március 21-én született, mind a négy Ipolypásztón, az első három a nagyanyjuk, özvegy Varga Béláné házánál, a negyedik, mivel már akkor Ipolypásztón voltunk, a paróchián. A Szútoron töltött időmnek legnagyobb részét a mindennapi kenyérért való küzdelem töltötte ki. Mivel ugyanis a csehszlovák törvény belföldi (csehszlová­kiai) érettségihez kötötte a kongruát, s én Pápán érettségiztem, nem kaptam 77 A Rockefeller Alapítvány az Egyesült Államokban 1913-ban kezdte meg működését. Magyaror­szágon az 1920-as évek elején jelent meg, tevékenysége elsősorban az egészségügy és az orvostudo­mány területére terjedt ki. 1927-ben nyílt meg az itteni későbbi központjuknak is számító Országos Közegészségügyi Központ. Az alapítványnak jelentős szerepe volt a Tihanyi Biológiai Intézet fejlesz­tésében, szoros együttműködést alakított ki Szentgyörgyi Alberttel, illetve a Szegedi Egyetemmel is. Működése újdonságot hozott intézménytámogatási téren is, mert összehangolt, szoros együttműkö­dést kívánt meg a civiltársadalom és az állam között. Pénzéből kutatók, tudósok is jelentős személyi támogatásban, ösztöndíjban részesülhettek: Magyarországon a két világháború között több mint kétszáz személy részesült ösztöndíjban. A II. világháború idején a kapcsolat megszakadt, az alapít­vány igyekezett ugyan ezt 1945 után felélénkíteni, de a hidegháborús körülmények lehetetlenné tették az újbóli kapcsolatfelvételt. PALLÓ 1997.237-240. 78 Varga Béla 1905-től Nagysallóban, majd 1908-tól Ipolypásztón tanított. Az 1932. évi egyház- megyei közgyűlési jegyzőkönyv számolt be haláláról: „még betegségében is is lankadatlanul tanított, kímélni akarta szeretett Egyházát..., feláldozta magát, elégett." DRELII. 25. a. 1932.14-15. Egyházke­rületi Névtár 1906.15.1907.18.1908. 88-89.1909. 68-69.1910. 72-73. Egyetemes Névtár. 1911. II. 68. 1912.94.1913.66. RÉZ-SÖRÖS 1923.108.-192-

Next

/
Oldalképek
Tartalom