Kránitz Zsolt (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 - A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)

Drégelypalánki Egyházmegye

Drégelypalánki egyházmegye

Kőrőssy Istvánná lelkészözvegy (született Biszkup Malvin)

Alulírott, én születtem 1868. május 7. Dacsólámon, Hont megyében.

Szüleim: néhai Biszkup Tamás, Bozók járás70 szolgabírája volt. Édesanyánk Rell Karolina. Édesapánk korán elhalt, anyánk 4 kis gyermekkel özvegyen maradt. Én, a legkisebb Pestre, a „Magyar gazdasszonyok” intézetébe71 kerültem. Elvégezve a hat elemi és 3 polgári osztályt, édesanyánkhoz hazajöttem.

1892. november 3. férjhez mentem Kőrőssy István72 alacskai református lelkészhez (Borsod megye), kivel 45 évig elégedett házaséletet éltünk. Férjem meghalt 1934. október 7. így kerültem Balassagyarmatra testvéreim és rokonaim kívánságára.

Balassagyarmat, 1943. április 15.

özvegy Kőrőssy Istvánná, született Biszkup Malvin

DIÓSJENŐ

Bárányay Károly lelkész

Baranyay Károly született 1872. június 3-án Zsigárdon, Pozsony megyében. Középiskoláit az érsekújvári római katolikus algimnáziumban és a pozsonyi ágostai hitvallás szerint evangelizált líceumban végezte. Teológiát Pápán hallgatott. Tanulmányai végeztével Diósjenőn lett segédlelkész és okleveles II. tanító. 1904 virágvasárnapján foglalta el a kisoroszi lelkészi hivatalt, ahol 5 évig működött. 1909. március 12-én került vissza Diósjenőre rendes lelkészül, s itt munkálkodott 1943. május 31-ig. Ezen idő alatt: 1. megszerezte illetve megvétette a Mo70 Bozók a korponai járásban található, Borovszky szerint a XVIII. század elején még járási székhely és mezőváros volt. BOROVSZKY 1906.32-33,55-56,293, 299,300,356-357.

71A Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete 1861. március 15-én Batthyány Lajosné, Zichy Pál Ferencné és Damjanich Jánosné kezdeményezésére alakult meg. Az egyesület fő célja a középosztálybeli elszegényedett, árvaságra jutott leányok oktatása. Az Egyesület lapot is kiadott Magyar Gazdaasszonyok Hetilapja címmel. A gyűjtések már 1866-ban lehetővé tették az intézmény megnyitását Pesten, a Háromdob (Damjanich) utcában. Kezdetben árvaházként és elemi iskolaként működött, az 1870-es években történt bővítések már lehetővé tették a polgári iskola megnyitását is, az épület 68 növendék befogadására vált alkalmassá. Az elkövetkezendő évtizedekben az intézmény kinőtte az épület falait, az egyesület 150 férőhelyes épület építését tűzte ki célul. A terv Cinkotán valósulhatott meg, mivel özvegy Beniczky Gáborné gróf Batthyány Ilona végrendeletében az egyesületre hagyományozta a cinkotai kastélyát. Az ottani intézmény az 1906/07-es tanévben kezdte meg működését 5 elemi és 4 polgári osztállyal. A belvárosból a rossz közlekedési viszonyok miatt kevesen követték az intézményt Cinkotára, ezért a tanulói létszám csökkent. 1908-ban a jegyzők árváit is itt helyezték el. A nevelőintézet 1919-ig mint elemi és polgári iskola működött. 1919-ben ide költözött át a Pozsonyban megszüntetett Állami Tanítónőképző Intézet tanári kara is. Az intézmény így tanítónőképző intézetté és elemi iskolává alakult át. Az 1950-es években megtörtént a tanítónőképzés és a középiskola szétválasztása, közben a nyolc osztályos általános iskola is levált a középiskoláról. A gimnázium 1969-ben vette fel Szerb Antal nevét, azóta ezen a néven működik. BURUCS1993.15.

72 Körösi István 1850-ben született. 1886-tól volt Alacskán lelkipásztor. Egyetemes Névtár. 1911. II. 3.1912.158.1913-15.107. UGRAI2005.93.-190-